Letöltések » Rendeletek

• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 55 Kb)
  Kurd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2005(III.1.) számú KT. Rendelete a köztisztviselők illetménykiegészítéséről, szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól (Egységes szerkezetben a 11/2008.(XI.01 )számú Rendelettel.) Kurd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. §-ában, valamint 44/A. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és a Ktv. 49/H. §-a, 49/J.§-a és 49/M. §-a alapján, figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló - többször módosított - 1994. évi LXIV. törvény 13. § (1) bekezdésére is - az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével Kurd Csibrák körjegyzőség hivatalában (továbbiakban hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre terjed ki. (2) A rendelet IV. fejezetében meghatározott szociális támogatások azokat a nyugállományú köztisztviselőket illetik meg, akik a Hivataltól - illetve jogelőd szervezetétől - kerültek nyugállományba. (3) A rendelet III-IV. fejezetében meghatározott szabályokat a polgármesterre, is alkalmazni kell. (5) E rendelet alkalmazásában: a./ juttatás: az e rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott juttatás, b./ támogatás: az e rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás. A juttatások és támogatások pénzügyi fedezete 2. § (1) A juttatásokra és támogatásokra adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testületek a körjegyzőségi költségvetés jóváhagyásakor - annak mellékleteként - állapítják meg. (2) A keretet juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön is meg kell állapítani. (3) A körjegyzőség költségvetésében az e rendelet szerint biztosítandó - a III. fejezetben meghatározott - szociális juttatások, valamint - a IV. fejezetben rögzített - szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet (juttatási és szociális keretet) kell biztosítani. A szociális keret más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. (4) Ha az adott költségvetési évre a képviselő-testület által a juttatásokra, illetőleg támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul, akkor a jegyző év közben pótelőirányzatot kérhet. A képviselő-testület e kérésnek az igazgatás költségvetésének módosításával tehet eleget. (5) A juttatási és a szociális keret jóváhagyott előirányzatának adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a képviselő testület döntésének megfelelő mértékben és arányban használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra. (6) A körjegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló: a./ előirányzatoknak az igazgatás költségvetési tervezetében való megalapozott, reális igényekhez igazodó szerepeltetéséért, valamint b./ a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért. (7) Ha a körjegyző a juttatásokra, illetőleg a támogatásokra jóváhagyott együttes keretet túllépi, akkor az éves keretet, előirányzatot meghaladó gazdálkodásért kártérítési felelősséggel tartozik és vétkessége esetén anyagi felelősségre is vonható. A juttatások és a támogatások fedezetére szolgáló keret felhasználása 3.§ (1) A juttatások fedezetéül szolgáló keretet a közszolgálati szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni. (2) A támogatások fedezetéül szolgáló szociális keretet az e rendeletben meghatározott módon, az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni. A keret kimerülését követő igényeket, kérelmeket - nyilvántartásba vételt követően - el kell utasítani. (3) Ha év közben a képviselő-testület - a 2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - a támogatások fedezetéül pótelőirányzatot állapít meg, akkor a felhasználás során előnyben kell részesíteni a - 3. § (2) bekezdésében meghatározott – nyilvántartásban már szereplő igényeket. (4) Az egyes juttatásokról és támogatásokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos körjegyzői feladatok 4. § (1) A körjegyző a juttatásokkal kapcsolatban köteles intézkedni: a./ a juttatások körültekintő - a közszolgálati szabályzatban foglaltaknak megfelelő - felhasználásának biztosításáról, b./ a Hivatal személyi állományába tartozó köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről, c./ az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról, d./ az egyes - jogosultságon alapuló - juttatások folyósításáról. (2) A jegyző a támogatásokkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el: a./ köteles intézkedni a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kisérésére, a támogatásokra való igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására, b./ köteles - a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve - nyilvántartani a tartósan gondozásra szoruló nyugdíjas köztisztviselőket, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal. (3) A 4. § (2) bekezdés b./ pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, amely személyek: - a Hivataltól vonultak nyugállományba, illetőleg - a Hivatal jogelőd szervezetétől kerültek nyugállományba. II. fejezet Az illetménykiegészítésre való jogosultság szabályozása 5. § (1) A Hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselője alapilletménye 10 %-ának megfelelő mértékű illetménykiegészítésre jogosult. (2) A Hivatal középfokú iskolai végzettségű köztisztviselője alapilletménye 10 %-ának megfelelő mértékű illetménykiegészítésre jogosult. (3) A Ktv. 48./A. (2) bekezdésében foglalt mértékű képzettségi pótlék illeti meg a pénzügyi munkakörben dolgozó középfokú végzettségű köztisztviselőt, aki mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik. III. fejezet Juttatások 6. § (1) A Hivatal köztisztviselői részére az önkormányzat a következő szociális juttatásokat biztosítja: a./ Családalapítási támogatásként egyösszegű - vissza nem térítendő – házasságkötéshez és gyermekszületéséhez kapcsolódó támogatás, b./ szociális támogatások körében beiskolázási támogatás, temetési segély, rendkívüli szociális segély, c./ Illetményelőleg, d./ Képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás e./ Szemüveg vásárlási támogatás ( számítógép mellett dolgozók részére) f./üdülési hozzájárulás – amelynek mértéke köztisztviselőnként évente legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás. (2) Az anyakönyvvezetőnek évente külön munkaruha juttatás jár, a szertartás ünnepélyességének biztosítására. A juttatás összege megegyezik a mindenkori illetményalap összegével. A 6. § (1) bekezdés a-e./ pontjaiban meghatározott juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a körjegyző, mint a hivatali szervezet vezetője az egységes közszolgálati szabályzatban állapítja meg. IV. fejezet Támogatások A támogatásokra vonatkozó általános szabályok 7. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a 2. § (3) bekezdése szerinti szociális keret terhére a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján az alábbi támogatásokban részesíthető: a./ eseti szociális segély, b./ temetési segély. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok: a./ Támogatás az érintett személy (nyugdíjas köztisztviselő), vagy a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársa és gyermeke írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján nyújtható. (A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni.) b./ Támogatás kérelem nélkül - hivatalból - is adható, ha az érintett személy támogatása - az egyes támogatási formáknál megállapított jogosultsági feltételek alapján - indokolt. c./ A támogatásra való jogosultságot a körjegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítélése, illetve a kérelem elutasítása tárgyában hozott döntéséről az érintetteket írásban értesíti. Az egyes támogatásokra vonatkozó szabályok Eseti szociális segély 8. § (1) Eseti szociális segélyben részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő, aki átmenetileg az addigi életkörülményeit negatívan befolyásoló olyan rendkívüli élethelyzetbe került, amely megélhetését veszélyezteti vagy időszakosan létfenntartási, anyagi gondokkal küzd. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülés oka, illetve a megélhetést veszélyeztető indok lehet például: - egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások (pl. elhúzódó kórházi, vagy egyéb gyógykezelés költségei), - lakásfenntartással kapcsolatos lökésszerű kiadások (pl. fűtési kiadások) stb. felmerülése. (2) Az eseti szociális segély egy évben legfeljebb 2 alkalommal adható. (3) Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként maximum 20.000.- Ft-ig terjedhet. (4) Az eseti szociális segély iránti kérelem tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kell dönteni. A hivatalból megindított eljárásnál ugyancsak 5 nap az elintézési határidő. (5) A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján annak meghozatalától számított 5 napon belül, illetve még a tárgyévben kell kifizetni. Temetési segély 9. § (1) A nyugdíjas köztisztviselő részére a vele közös háztartásban élt, a Ptk. 685. §-ában felsorolt közeli hozzátartozójának halála esetén, ha a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, temetési segély nyújtható. (2) A temetési segély összege: 20.000.- Ft. (3) A segélyt a megítélő okirat meghozatalát követően haladéktalanul ki kell fizetni a nyugállományú köztisztviselőnek. V. fejezet Záró rendelkezések 10. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az 5. § kivételével, melynek (1)(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseit 2004. Január 1-től kezdődően, a (3) bekezdésben foglalt rendelkezését 2005. január 1-től kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 6/2002.(VI.27.)számú KT. rendelet. (2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon gondoskodik. Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria Polgármester körjegyző Z á r a d é k: A kihírdetés napja: 2005. március 1. Horváthné Tóth Valéria körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 27 Kb)
  KURD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselőtestülete 3/2009.(III.31.) számú Rendelete az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának mértékéről Kurd községi önkormányzat képviselő-testülete a polgármesteri tisztség ellátásnak egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. 1. §. (1) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg – a polgármester és az alpolgármester kivételével – Kurd község önkormányzata képviselő-testülete tagjainak. 2. §. (1) A tiszteletdíj mértéke: 20000 Ft/hó (2) A tiszteletdíj minden tárgyhót követő 5. napjáig esedékes, kifizetéséről a körjegyző gondoskodik. 3. §. (1) Ha a tiszteletdíjban részesített személy önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testületi, vagy bizottsági ülésen, vagy üléseken – a képviselő-testület döntése alapján – a havi tiszteletdíj megvonásra kerülhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj-megvonásra bármely képviselő, vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. 4. §. (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2009. január 1-től kell alkalmazni. Kurd, 2009-02-04 Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria polgármester körjegyző A rendelet kihírdetése megtörtént. 2009. március 31. Horváthné Tóth Valéria körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 44 Kb)
  Kurd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2001.(V. 28.)számú KT számú, A temetőkről és a temetkezésről Kurd Község önkormányzat Képviselőtestülete / továbbiakban: önkormányzat / a helyi önkormányzatokról szóló 199o.évi LXV. Tv.16.§. /1/ bek. biztosított jogkörénél fogva a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999.évi XLIII. Tv/továbbiakban Tv. /41.§. /3/ bek. szerint figyelembe véve a Tv. Végrehajtásáról rendelkező 145/1999./X.1./ Korm. rendeletet /továbbiakban Vhr./ szabályait az alábbiak szerinti rendeletet alkotja. 8/2007.(06.28)sz. rendelettel egységes szerkezetben. A módosítás szövege vastag betűvel szedve.) Általános rendelkezések 1.§. 1./ Jelen rendelet a Kurd községben levő Római Katolikus Egyház tulajdonában és kezelésében levő temetőre terjed ki. 2./ A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újból használatbavételére a Tv. és a Vhr. szabályait kell alkalmazni. A temető üzemeltetése, fenntartása 2.§. 1./ A temető üzemeltetését a Tv. és Vhr-ben foglaltak szerint is az üzemeltetői szabályzatban foglaltak szerint kell ellátni. 2./ Az üzemeltető / tulajdonos / a./ meghatározza a temetési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb tevékenységek ellátásának temetői rendjét. b./ biztosítja az eltemetés és urna elhelyezési feltételeket. c./ biztosítja a ravatalozó és annak technikai berendezései, valamint a temetői utak és használaton kívüli / tartalék / területek karbantartását . d./ vezeti és megőrzi a nyilvántartókönyvet e./ kijelöli a temetési helyeket f./ elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, és síkosság mentesítését g./ kijelöli a szemétlerakó helyeket, h./ gondoskodik a temető rendjének betartásáról, és betartatásáról Temetési helyek, sírjelek 3.§. 1./ A temetőben az alábbi típusú temetési helyeket kell biztosítani: a./ koporsós temetés: - egyes sírhely, - kettős sírhely - sírbolt b./ hamvasztásos temetés: - urna sírhelyre - urnafülkében - koporsós temetési helyre rátemetéssel . 2./ Egyes sírhely alapmérete egy koporső, kettős sírhely alapmérete két koporsó mérete. a sírgödör mélysége 20o cm. A sírok egymástól való távolsága 6o cm, / 30 - 3o cm a sírok mellett/ Rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó aljazata legalább 16o cm. Sírhelyek nagysága: 1-es sírhely : loo x 22o cm 2-es sírhely: 200 x 220 cm Sírbolt 2-es : 150 x 270 cm sírbolt 4-es : 200 x 270 cm 3./ Sírbolt /kriptal legalább 2 db koporsó elhelyezését biztosító al és felépítményből álló temetési hely, amely a befogadó koporsók száma szerint változó méretű. Sírbolt a temető tulajdonosa hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott Esetekben és módon építési engedéllyel építhető. 4./ A temetési hely megjelölésére sírjel használható, létesíthető. A temetési helynél nagyobb területet nem foglalhat el s sírjel. Magassága maximum 2 méter . E méreteken belül a sírjel az üzemeltető részére történő bejelentés után, külön engedély nélkül létesíthető. 5./ A temetési helyen túl terjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírhelyet elhelyezni nem szabad. 6./ A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására felújítására a temető tulajdonosa / üzemeltetője / a temetési hely felett rendelkezni jogosultat fellúvhatja, illetve élet és biztonságot, állékonyságot veszélyeztető állapot esetén köteles felhívni. 7./ Az önkormányzat a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján a köztemetéssel eltemetett halottak vonatkozásában a temető fenntartója által meghatározott sírmegváltási árakat alkalmazza. A sírhelyek megváltási árát a temető fenntartójának kell megfizetni. A temetési helyek feletti rendelkezési jog. 4.§. 1./ Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely felett rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben a következő temetési helyre kell temetni. 2./ A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama: egyes és kettes sírhely esetén 25 év, illetve az utolsó rátemetéstől 25 év, sírbolt esetén a temető tulajdonosával / üzemeltetőjével/ kötött megállapodástól függően 60 vagy 100 év. urnafülke, urnasírhely esetén a temető tulajdonosával / üzemeltetőjével / kötött megállapodástól függően 20 - 6o év. 3./ A rendelkezési jog meghosszabbítható, újra váltható 4./ A temetkezési jog megszerzésekor a rendelkezésre jogosulttal szerződésben lehet rögzíteni a sírhely építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának követelményeit. A temető infrastruktúrális létesítményei. 5.§. l ./ A Római Katolikus temetőben az alábbi infrastuktúrális feltételek biztosítottak: utak, kerítés /sövény, drót/, vízvételi helyek, ravatalozó épülete, koporsóhűtő, külső ravatalozó hely. 2./ Az 5. § /1/ pontban felsoroltak közül: a./ - a sírgondozásra a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú, virágmaradványt az erre kijelölt helyekre díjtalanul lerakhatja. b./ Díjat kell fizetni: - a./ a temetőben végzett vállalkozási tevékenységgel összefüggő víz és áram használatáért. A temető rendje 6.§. 1./ A sírok gondozásán, díszítésén kívül minden egyéb tevékenységet - annak megkezdése előtt - a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.. 2./ A temetőben munkát végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét és a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik. A szomszédos sírokban és a temető infrastruktúrális létesítményében kárt nem okozhatnak. 7.§. 1./ TILOS ! a./ a temetőbe kutyát bevinni, kivétel a vakvezető kutya, b./ az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállítani, építési vagy bontási munkát végezni, bontási anyagot elszállítani. c./ hulladékot, koszorú és virágmaradványt a kijelölt lerakóhelyeken kívül egyéb helyen lerakni. d./ hulladékot, koszorú és virágmaradványt a temetőben elégetni. e./ hangoskodással, zajkeltéssel a szertartások rendjét és a kegyeleti érzéseket megsérteni. f./ a sírokat és a temetői infrastruktúrális berendezéseket megrongálni. 2./ Aki az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999./XIL28./ Korm.számú rendeletben foglaltakon túl az e rendeletbeni tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Záró rendelkezések: 8.§. A rendelet 2001. 06.01-én lép hatályba. K u r d, 2001. február 5. Kovács Károlyné sk. Cser István sk. Körjegyző polgármester A rendelet kihirdetésre került: 2001.05.28. Kovács Károlyné körjegyző 1. számú melléklet A temetési helyek díjáról 1.) egyes sírhely 25 év 4.000.- Ft 2.) kettes sírhely 8.000.- Ft
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 40 Kb)
  Kurd község Önkormányzatának 5/1994.(IV.13.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonú viziközművekből szolgáltatott ivóvízdíjának megállapításáról. Egységes szerkezetben a 17/2004./XII.22./Kurd Községi Önkormányzat sz. rendelettel, és a Kurd község Önkormányzata az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII.Tv.7.§ és 9.§ illetve "B" melléklete, továbbá a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv.16. /1/ bek. alapján, az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzati tulajdonú viziközművekből szolgáltatott ivóvíz díjait az alábbiak szerint állapítja meg: 1.§. E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő viziközmű /továbbiakban: viziközmű /üzemeltetőjére/ továbbiakban: szolgáltatói és az ilyen viziközmű üzemeltetőjének szolgáltatását igénybevevő fogyasztóikra /továbbiakban: fogyasztó/. 2.§. E rendelet alkalmazásában a./ lakossági fogyasztó: 1. a lakóépület tulajdonosa, 2. a lakóépületben és a vegyes célra /lakás és nem lakás célú helyiség, beleértve a garázst is/ használt épületben lévő lakás tulajdonosa, 3. az önkormányzat tulajdonában lévő lakás esetén a lakás bérlőjére, 4. a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tulajdonosa, kezelője, 5. a lakás céljára szolgáló egyéb épületek tulajdonosa. b./ intézményi fogyasztó: 1. az önkormányzati és költségvetési gazdálkodó szervezet 2. az egységes statisztikai számjel szerinti jogi személyiségű nonprofit szervezetek c./ vállalkozói fogyasztó: minden gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozás, amely nem tartozik a b/ pont alá 3.§. /1/ A vízi közművekből szolgáltatott ivóvíz, továbbá a csatornaművek által biztosított szennyvízelvezetés, -tisztítás és – kezelés szolgáltatásokért a következő nettó díjakat kell a fogyasztónak fizetni, melyet a mindenkor hatályos általános forgalmi adó terhel: – lakossági, intézményi és nonprofit fogyasztók 287,50 Ft/m3 – vállalkozói fogyasztók 337,50 Ft/m3 /2/ Nem kell vízdíjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz elhasznált vízért. 4.§. A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, ennek hiányában az 1.sz. melléklet szerinti átalány alapul vételével kell meghatározni. 5.§. /1/ A szolgáltató a 4.§-ban meghatározottak alapján a nem lakossági fogyasztónak havonta, a lakossági fogyasztónak kéthavonta, de évente legalább egyszer köteles elszámolást készíteni. /2/ A szolgáltató jogosult mérés szerinti elszámolás esetén két mérés közötti időszakban az előző időszak átlagfogyasztása alapján számlát kibocsátani. 6.§. /1/ Ezt a rendeletet a Képviselőtestület az 1994. április 12-i ülés alkotta. A rendelet 1994. május 1. napján lép hatályba. /2/ Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan meg kell osztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Az 1994. május 1. előtt időszakra számított mennyiséget a 32/1992./XIII.29./ KHVM.sz. rendeletben meghatározott díjon kell számlázni. /3/ A rendelet 3.§. /1/ bekezdésében foglalt díjakat 2004. január 1-étől kell alkalmazni. Cser István Kovács Károlyné polgármester körjegyző A rendelet kihirdetése 1994. április 13-án megtörtén. Kovács Károlyné Körjegyző Záradék: A módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetése: 2009.IX.01. Hatályba lépésének időpontja: 2009.IX.01. Horváthné Tóth Valéria körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 388 Kb)
  Kurd Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 5/2007.(05. 14.)számú Rendelete a Kurd Községi Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Kurd Község Önkormányzata „A helyi önkormányzatokról szóló” 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv. ) 18. § /1/ bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kurd Község Önkormányzata (2) Székhelye: Kurd, Petőfi u.11. (3) Működési területe: Kurd község közigazgatási területe (4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Kurd-Csibrák Körjegyzőség 2. § Kurd Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 3. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A képviselő-testület a polgármester indítványára ünnepi ülést tart. 4. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer leírását és heraldikai értelmezését, a színezési technikát, a címerpajzs szerkesztési alapelveit, a község zászlajának pontos leírását, színmeghatározását, formaszerkesztését, valamint a címer és zászló használatának rendjét a külön önkormányzati rendelet szabályozza. 5.§. (1) Az önkormányzat Magyar Köztársaság címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Kurd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete” felirat olvasható. (2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat: - Polgármester 7226 Kurd - (3) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat (kitüntetéseket) adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 6.§ A község nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat szerződéssel megerősített testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: a németországi Nidderau várossal. II. FEJEZET A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzati jogok ( Ötv. 1-5. § ) 7.§. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. ( Ötv. 1. § (2) bek. ) (2) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. ( Ötv.1.§.(3) bek. ) (3) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően: a.) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b.) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival ( helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb. ) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt. (4) A képviselőtestület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) a képviselőtestülete, valamint annak felhatalmazására - bizottsága, - a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, - a polgármester, - az önkormányzat társulása, illetőleg b.) a helyi népszavazás útján hozhat ( Ötv. 2. § (2) bek. ) 8. §. A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A képviselő-testület a térséget érintő feladatok megoldásában együttműködik Dombóvár város és a városkörnyék önkormányzataival. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a körjegyző közreműködésével – a polgármester feladata III. fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete (Ötv.6-11.§.) 9. §. A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, a településrendezés, - az épített és a természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, - a köztemető-fenntartás, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, - a közösségi tér biztosítása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 10. §. (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, - törvényben előírt egyéb kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök ellátásáról. (2)Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, a jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (4)Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. (5)Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. 11. §. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az önkormányzati rendeletalkotás, - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, - a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, - a helyi népszavazás kiírása, - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, - a helyi adó megállapítása, - a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása, - éven belüli, összesen 1.000.000,- Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele, - kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, más szervezet ( a továbbiakban együtt: intézmény ) alapítása, vezetőik kinevezése ( Ötv. 9. §(4) bek. ), - közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás, - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, - a bíróságok ülnökeinek a megválasztása, - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti, - felterjesztési jog gyakorlása, vélemény nyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, - a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b.) pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, - amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a települési kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja. ( Ötv. 10. § (2) bek. ) (5)A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését. ( Ötv. 19. §(2) bek. c.) pont utolsó mondata. ) (6) A képviselő-testülettől kapott hatáskörök gyakorlásáról a címzett a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles számot adni. (7) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. ( Ötv. 9. § /4/ bek. ) (8) Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el. 12.§. (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. (2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület ülésein: Kurdi Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Gyerekekért, Iskoláért Alapítvány Lovas Egyesület Sportegyesület Nyugdíjas klub vezetősége IV.FEJEZET A képviselőtestület működése 13. §. (1) A képviselőtestület megválasztott tagjainak létszáma: 8 fő Ebből 7 fő képviselő 1 polgármester. (2) A képviselőtestület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselőtestület más önkormányzatok képviselőtestületeivel együttes ülést és ünnepi ülést is tarthat. (3)Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök - akinek helyére akadályoztatása esetén a korban következő legidősebb képviselő lép - nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig, illetve a főállású polgármester illetményének megállapításáig. Ezután a korelnök átadja a szót és az ülés vezetését a polgármesternek. Az alakuló ülés megnyitása után a korelnök felkérésére elsőként a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás eredményét, majd átadja a megbízóleveleket a polgármester és a települési képviselők részére. Ezt követően kerül sor a polgármester eskütételére, majd pedig a Választási Bizottság elnöke a települési képviselőktől is kiveszi az ünnepélyes esküt. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről és a képviselő-testület már ekkor dönthet az alpolgármester választásáról és tiszteletdíjáról. (4) A képviselőtestület szükség szerint - a polgármester által meghatározott időpontokban általában havonta - de évente legalább hat rendes ülést tart. (5)A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni: a.) települési képviselők ¼-ének indítványára; b.) a képviselőtestület bizottsága; c.) a kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére; d./ a közigazgatási hivatal; e.) a körjegyző indítványára, illetőleg kezdeményezésére, továbbá f.) a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés,(Ötv- 47.§.(2) illetőleg g.) a népi kezdeményezés (Ötv. 49.§.(2) polgármesternek történő benyújtása esetén, valamint h.) a képviselőtestület külön határozata alapján. (6) A 11. § (5) bekezdés a-h.) pontjaiban foglalt indítványt, illetőleg kezdeményezést a polgármesternél kell előterjeszteni, megjelölve benne a rendkívüli ülés indokát és javasolt napirendjét, az ülés helyét és idejét. (7) A 11. § (6) bekezdésében foglaltakon túl a polgármester akkor is összehívhatja a képviselőtestület rendkívüli ülését, ha azt szükségesnek tartja, illetőleg sürgősen dönteni kell a testület hatáskörébe tartozó ügyben. Közmeghallgatás 14.§. (1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat a (3)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A közmeghallgatással egybekötött képviselőtestületi ülés olyan határozatképes testületi ülés, melynek során az állampolgárok és a településen működő társadalmi és egyéb (helyben érdekelt) szervezetek, szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláin, valamint szórólapokkal történő értesítés útján a rendezvény előtt legalább négy nappal a lakosságot tájékoztatni kell. (5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az 1977. évi I. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról. A képviselőtestület összehívásának rendje 15. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott - alpolgármester, illetőleg mindkettőjük tisztségének egyidejű betöltetlensége vagy tartós távollétük esetén a korelnök hívja össze és vezeti. (2) A képviselőtestület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés időpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek előadóit, - a képviselőtestület ülésének összehívóját (polgármester, alpolgármester, korelnök). - a meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, s az önkormányzat pecsétlenyomatát. (3) ) A polgármester rendkívüli esetben, az ülés sürgős összehívását alátámasztó nyomós ok fennállása esetén bármely más értesítési móddal is - pl. szóban ( telefonon vagy az érintett személy más módon történő értesítésével ) - összehívhatja a képviselőtestületet, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. (4) Az ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják, ülésszak esetén az ülésszak adott napjait kell irányadónak tekinteni a meghívó kiküldésének szempontjából. Ezt követően a polgármesterrel történt egyeztetéssel új napirend az ülésen is felvehető. A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni, hogy milyen képviselői indítványokat nyújtottak be új napirendi javaslatként. (5) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azoknak a napirendi pontoknak az anyagát, előterjesztéseit, dokumentációját kell megküldeni, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik. (6) A képviselő-testület üléseinek helyéről, időpontjáról és pontos napirendjéről – a(3) bekezdésben foglalt azon eset kivételével, amikor nem készül írásos meghívó - a község lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A kifüggesztett meghívón azt is fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – a hivatalban meg lehet tekinteni. A meghívót a hirdetőtáblára az ülés előtt legalább öt nappal kell kifüggeszteni. A képviselőtestület ülésére meghívandók köre 16.§. (1)Tanácskozási joggal vesz részt az ülésen: - a körjegyző, valamint meghívása esetén az önkormányzat hivatalának a napirend tárgya szerint illetékes ügyintézője, - a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, - a napirendi pontok előadói, - a bizottságok nem képviselő tagjai akkor, ha a bizottság beszámol vagy előterjesztéssel él a képviselő-testülethez, - a tevékenységi körével kapcsolatos téma tárgyalásakor a helyi önszerveződő közösségek (12.§.(2), ) vezetői; - mindazok, akiknek a jelenlétét a polgármester és a képviselő-testület a napirend körültekintő és alapos megtárgyalásához elengedhetetlenül szükségesnek tartja. (2) Együttes képviselő-testületi ülés megtartására akkor kerül sor, ha a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által - szerződéssel - létrehozott társulást és a fenntartó önkormányzatok osztott hatáskörének gyakorlása vagy egyeztetett állásfoglalásuk kialakítása érdekében szükséges. Az együttes ülésen a társult önkormányzatok képviselő-testületei a társuláson kívül egyéb, közös érdeklődési körbe tartozó napirendeket is megvitathatnak és azokkal kapcsolatban egyeztetett állásfoglalást alakíthatnak ki. Szükség esetén társuláson kívüli önkormányzatok képviselő-testületeivel is tartható együttes képviselő-testületi ülés. Az ülések nyilvánossága 17. §. (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A képviselőtestület nyilvános ülésén az érdeklődő állampolgárok, a község lakói megjelenhetnek, részt vehetnek. A hallgatóság az ülésteremben a képviselőktől és a meghívottaktól elkülönített - részére kijelölt, fenntartott - helyen tartózkodhat, a tanácskozást azonban nem zavarhatja. (2) A képviselőtestület zárt ülést tart: a./ választás, kinevezés, felmentés, b./ vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása; c./ fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása; d./ állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha ezen tárgykörökben az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá e./ önkormányzati hatósági ügy; f./ összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy; g./ vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (3) A képviselőtestület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (4) A zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselőtestület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (3) bekezdésben foglalt esetekben. (5) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a kisebbségi szószóló és a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.(Ötv. 12.§.(5) bek.)A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (6)A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, azonban ez esetben sem hozható nyilvánosságra olyan adat, amely személyiségi jogot sért. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A képviselőtestület programja, munkaterve 18. § (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - az önkormányzat megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram meghatározza - a ciklus időtartamára - mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a község fejlesztési elképzeléseit, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. 19.§. (1)A képviselő-testület a programmal összhangban, annak végrehajtására éves munkatervet fogad el, melynek tervezetét a körjegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra. (2)A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület az év utolsó ülésén dönt, kivéve új képviselőtestület alakulását, amikor a munkaprogrammal egyidejűleg történik a munkaterv elfogadása. A képviselőtestület elnöke és az ülésvezetés szabályai 20.§. (1) A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki vezeti a testület ülését. (2) A polgármester akadályoztatása esetén - a tisztség betöltetlensége idején vagy pl. ha a polgármester döntéshozatalból való kizárására kerül sor (Ötv.14.§ (2) bek.) - az alpolgármester látja el az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatokat. (3) A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós távollétük esetén a korelnök - a legidősebb települési képviselő - feladata az ülésvezetői jogosítványok gyakorlása. 21.§. (1) A polgármester ülésvezetői jogköre során: a.) Megállapítja, hogy a képviselőtestület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, a jelenléti ívnek a tényleges jelenléttel való összevetése révén számba veszi a megjelent települési képviselőket, egyben megállapítja - a bejelentett és a távolmaradásukat előre nem jelző - távollévők létszámát, b.) amennyiben a képviselőtestület tagjai az előírt ( Ötv. 14. § /1/ bek. ) létszámban az ülésen jelen vannak, megállapítja és kinyilvánítja a testület határozatképességét, amelyet az ülés egész időtartama alatt köteles ellenőrizni, határozatképtelenség esetén az ülés megnyitása helyett, illetőleg amennyiben a testület az ülés megnyitását követően válik - bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülés berekesztése után az ülést 15 napon belüli időpontra ismételten összehívja; c.) megnyitja a testület ülését, majd köszönti a képviselőket, a meghívott és megjelent személyeket, az ülésre eljött választópolgárokat, d.) előterjeszti a napirendi javaslatot, indokolja, ha eltérés állt elő a meghívóban rögzítettekhez képest, illetve ismerteti a figyelembe nem vett napirendi indítványokat; e.) ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, illetve lehetőséget ad az ilyen javaslatnak az ülésen a napirend megállapításáig történő előterjesztésére; f.) a képviselőtestület ülésén a polgármester a fő napirendeket követően „polgármesteri tájékoztató” című összefoglaló napirend keretében: - tájékoztatást ad - a végrehajtásért felelősök jelentései alapján - a lejárt határidejű, illetőleg a testület éppen időszerű döntései ( határozatok és rendeletek ) végrehajtásának állásáról, a hozott döntések eredményességéről, illetve javaslatot tehet az egyes határidők meghosszabbítására, módosítására, - tájékoztatást ad az előző ülés óta a község életében történt jelentősebb eseményekről, illetőleg az általa és a testület szervei által végzett munkáról, a megtett fontosabb - különösen az előző ülésen elhangzott bejelentések, interpellációk nyomán történt - intézkedésekről, tárgyalásokról, - előterjeszti a képviselőtestület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az e körben tett intézkedésekről szóló jelentést (beszámolót) is, továbbá - ismerteti a települési képviselők által már előzetesen benyújtott interpellációk tárgyát; g.) engedélyt adhat napirend előtti felszólalásra; h.) megadja a szót az előterjesztőnek a szóbeli kiegészítésre, illetőleg a szóbeli előterjesztésre, engedélyezi az előadóhoz kérdések feltevését, intézését, felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására; i.) napirendi témánként megnyitja és vezeti a vitát, ennek során különösen az alábbi feladatokat látja el: - megadja a szót a hozzászólóknak, illetőleg nem engedélyezi a hozzászólást, elutasíthatja a felszólalásra jelentkezőt, - a megjelent állampolgároknak is felszólalási jogot biztosíthat, a hozzászólási szándékot elutasíthatja, - felszólíthat a tárgyra térésre, megvonhatja a szót ( kérdés esetén is ), - felfüggesztheti, félbeszakíthatja az ülést, szükség szerint tárgyalási szünetet rendelhet el, - javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására, - javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását ( elhalasztását ), a hozzászólások vagy azok időtartamának korlátozását, a vita korlátozása helyett annak lezárását is javasolhatja, - biztosítja az előterjesztőnek a viszontválaszt ( zárszó ) jogát, - összefoglalja a vita lényegét, - szót ad a jegyzőnek törvényességi észrevétel megtételére, - figyelemmel kíséri a képviselőtestület döntéshozatalával kapcsolatosan kizárási ok fennállását, ez ügyben javaslatot tehet, - elrendeli a szavazást, - megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést (határozatot, a rendelet megalkotásának tényét , j.)biztosítja az ülés rendjét, k.)berekeszti ( bezárja ) az ülést. (2) Az ülésvezető elnököt a képviselőtestület ülésén bármikor megilleti a felszólalási jog. Az ülésvezető az ülésen minden felvilágosítást köteles megadni, véleményét hozzászólásban fejtheti ki. A képviselőtestület ülése Határozatképesség 22.§. (1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek - a testület létszámába a polgármestert is beleszámítva - több mint a fele jelen van. (2) A határozatképességet a képviselőtestületnek a törvény által meghatározott választáskori (eredeti, kezdő, induló)összlétszámából kiindulva kell számítani, tekintet nélkül - a valamilyen oknál fogva - üresen álló (betöltetlen) képviselőtestületi helyekre. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő ténylegesen nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni az eredeti-, illetőleg a határozatképtelenné vált ülésen visszamaradt napirendek megtárgyalására. A megismételt ülés napirendjei közé újak is felvehetők, illetőleg egyes témák - aktualitásukat vesztve - törölhetők. Az ismételt ülésre írásos meghívót kell - mellékletek nélkül - az érintettek részére kiküldeni. Távollét 23.§. (1)A települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. Ha ebben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van, írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy az illetékes bizottság elnökének. (2) Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét az ülésről, aki a.) távollétét előzetesen bejelentette, vagy b.) betegség miatt volt távol. (3) A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki indokolatlanul tartósan - legalább három egymást követő alkalommal – távol marad a testületek üléseiről, rosszallással említse meg, amelyet az ülés jegyzőkönyve rögzít. Az ülés napirendje 24.§. (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A napirendi javaslatba a polgármester köteles felvenni azokat a tárgyakat, amelyekre az SZMSZ 13.§.(5) bekezdése szerinti indítványok vonatkoztak. A napirendi indítvány ezen kívül azokat a témákat tartalmazza, amelyek napirendre tűzését a polgármester - bármely képviselőtől, az alpolgármestertől, kisebbségi önkormányzat testületétől, az országgyűlési képviselőtől, a helyi szolgáltató és egyéb szervek vezetőitől, helyi állampolgároktól beérkezett javaslat alapján, illetőleg saját tárgyjavaslataként - szükségesnek tartja. (2) A polgármester által előterjesztett (általában írásos meghívóban rögzített) napirendi indítvány módosítását - a tervezetben nem szereplő tárgyakkal történő bővítését vagy szűkítését - a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, a körjegyző és bármelyik települési képviselő javasolhatja. (3) A polgármester a napirendi javaslat előterjesztésekor köteles ismertetni a figyelembe nem vett javaslatokat. Rendkívüli ülés esetén a polgármester, illetőleg az SZMSZ 13. § (5) bekezdésében meghatározott indítványozó vagy képviselője a rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzésére vonatkozó javaslatát, valamint a képviselő-testületi ülésen a napirendi javaslat módosítására tett indítványt a javaslattevő szóban röviden megindokolhatja. (4) A napirendi javaslatról és annak esetleges módosításáról a képviselőtestület általában vita nélkül határoz. Az előterjesztések rendje 25. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés napirendjére felvett rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek: a) a polgármester és alpolgármester, b) a képviselő, c) a tanácsnok, d) a képviselő-testület bizottsága, e) a körjegyző, f) a körjegyzőség hivatalának szakügyintézője, g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad, h) az akit a polgármester előterjesztőként felkér. (3) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen: a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben; b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról; c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről; d) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről; e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről, f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak. (4) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő. (5)A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot általában akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az Ötv. 10. §-ában meghatározott ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket kizárólag írásban lehet benyújtani. (6) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor: a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben; b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén; c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben; d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben; (7) Az előterjesztések felépítése, formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat: a.) a helyzetfeltárás: - az előterjesztés címének és tárgyának pontos meghatározása, - az előkészítésben résztvevők megnevezése, véleménye, - az előzmények ismertetése, annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása, - a tárgykört rendező jogszabályok, a vonatkozó jogszabályi háttér megjelölése, - a helyzetelemzés, értékelés, amely az adott téma tömören, célratörően megfogalmazott alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatása, - az eltérő ( kisebbségi ) vélemények megjelölése és annak indokai, - mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést vagy az adott döntési változatot, - döntési alternatívák esetén azok várható hatásainak, következményeinek meghatározása, b.) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek - kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz, - törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit, - ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, - rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában ), - meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket). Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt, - meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. - eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt ( a felelősökkel együtt ) feltüntetni. Sürgősségi indítvány 26.§. (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan javaslat, amely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az ülés tárgysorozatába előzetesen már felvett - de nem elsőként feltüntetett - tárgykör soron kívüli, első napirendként történő tárgyalására irányul. (2) A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt - több javaslat esetén a kezdeményezés sorrendjében - a sürgősségi indítványról. (3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél vagy a napirend tervezet ismertetése után szóban is előterjeszthető. (4) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, annak tárgyát első napirendként tárgyalja meg, vagy azt felveszi az adott ülés tárgysorozatába megvitatás céljából. (5) A sürgősségi indítvány testületi elfogadása esetén a javaslatnak sürgősségi tárgykörként való tárgyalására és a napirenddel kapcsolatos vitára az ülés tárgysorozatának meghatározásakor eldöntött sorrendi helyen kerül sor. (6) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, akkor a napirend tervezetében szereplő tárgyat nem elsőként, hanem a tárgysorozat meghatározásakor elfogadott utóbbi helyen tárgyalja meg, illetőleg a sürgősségi indítványt az adott ülés napirendjére nem veszi fel. Ez esetben úgy is dönthet a képviselőtestület, hogy az indítvány tárgyát valamely későbbi ülésén tárgyalja meg. A tanácskozás rendje 27. §. (1) A képviselőtestület ülésén a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. (2) Azok a meghívottak, akiket nem valamennyi napirend tárgyalásához hívtak meg, kizárólag annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, melyhez meghívásuk kapcsolódik. (3) Az előadó a napirendhez a vita előtt amennyiben az előterjesztés teljes szövege vagy a napirendnek - pl.: csak határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet tartalmazó - a döntés tervezetet érintő kivonata került írásban kiküldésre szóban kiegészítést tehet abban az esetben, ha az - a napirend írásos anyagához képest - új információkat tartalmaz. Szóbeli előterjesztés esetén az előadó a napirend anyagát szóban terjesztheti elő. A szóbeli kiegészítés és előterjesztés időtartamát a képviselőtestület - a polgármester vagy bármely képviselő indítványára -minimum 3 percre korlátozhatja. (4) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, az ülésen tanácskozási és részvételi joggal jelenlévők - az utóbbiak abban az esetben, ha felszólalásukat a polgármester vagy a képviselő-testület engedélyezi - kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó még a vitát megelőzően köteles rövid választ adni. A vita megnyitása és vezetése 28. §. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát, melynek során javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is. Erről a képviselőtestület vita nélkül határoz. (2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk, azonban az ülésvezető napirendenként egy esetben - a képviselők és meghívottak felszólalásait követően - az ülésen megjelent állampolgároknak legfeljebb 5 percben eseti felszólalási jogot adhat. (3) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől a tárgyalandó napirendhez nem kapcsolódó rendkívüli ügyben, a soron kívüli felszólalás tárgyának megjelölésével bármelyik képviselő legfeljebb 5 perc időtartamra ülésenként egy alkalommal kérhet engedélyt. (4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Az ismételt hozzászólást követően a további hozzászólás lehetőségét az ülésvezető megtagadhatja. (5) A polgármester ( alpolgármester ), a körjegyző és az előterjesztő több alkalommal is hozzászólhat az egyes napirendekhez. (6) Azt a felszólalót , aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Az ülésvezető a felszólítás eredménytelensége, illetve a felszólalásra engedélyezett idő eltelte után megvonhatja a szót. (7) Az ülésvezető szükség esetén ülésenként legfeljebb két alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb fél óra lehet. Tárgyalási szünet tartását bármely képviselő, vagy a jegyző is indítványozhatja. 29.§. (1) A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban indokolással ellátott módosítást (kiegészítést) terjeszthetnek elő. A szóbeli módosító javaslatok előterjesztésére csak az adott napirendi téma vitája során van lehetőség. (2) Az önkormányzati bizottság, a tanácsnokok, bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez. (3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (4) A testület bármely tagja, a napirend előadója és a körjegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirend tárgyalásának - az ülés félbeszakítására, az idő előrehaladtára vagy a napirend előkészítetlenségére tekintettel történő –elnapolását. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz és egyúttal dönt a napirend tárgyalásának újabb időpontjáról. (5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - az ülésvezető, illetőleg bármelyik képviselő javaslatára - a vita folytatását szükségtelennek tartja. (6) A vita lezárása után az ülésvezető biztosítja az előterjesztőnek a viszontválasz jogát. A napirend előadója a zárszó kertében röviden reagálhat, válaszolhat a hozzászólásokra, a vitában elhangzottakra. (7) Az ülésvezető a vita lezárása után összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. (8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A szavazás elrendelése, a szavazati arányok, a szavazás módja, formái és eredményének megállapítása 30. § (1) A polgármester a vita lezárását, a zárszó, valamint az összefoglaló elhangzását követően elrendeli a szavazást. A szavazás eredményeképpen, az adott napirendi pont lezárásaként a képviselő-testület határozatot hoz vagy rendeletet alkot. (2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról. (3) Bármely egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához - ha az ülés egyébként határozatképes - az ülésen jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges. (4) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (Ötv. 14. §(2) bek.) (5) A polgármester a saját javadalmazását érintő ügyben nem vehet részt a döntéshozatalban és nem vezetheti a szavazást sem. Ilyenkor az ülés vezetését az SZMSZ 15. § (1) bekezdésében, illetőleg a 20.§ (2-3) bekezdéseiben meghatározott személy veszi át. (6) Az adott ügyben kizárt személy a téma tárgyalásában nem vehet részt és azzal kapcsolatban szavazati joga nincs. (7) Minősített többség szükséges ( Ötv. 15. §(1) bek. ) a./önkormányzati rendeletalkotáshoz ( Ötv. 10. § /1/ bek. a.) pont ), az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (Ötv. 10.§.(1)bek. b.) pont b./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz ( Ötv. 10. § (1) bek. e.) pont ), c./külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz ( Ötv. 10. § /1/ bek. f.) pont ), d./intézmény alapításához ( Ötv. 10. § (1) bek. g.) pont ), e./a képviselő kizárásához ( Ötv. 14. § (2) bek. ), f./zárt ülés elrendeléséhez ( Ötv. 12. § (4) bek. b.) pont ), g./a képviselőtestület - megbízatásának lejárta előtti - feloszlásának kimondásához ( Ötv. 18. § (3) bek. ), h./a polgármester elleni kereset benyújtásához ( Ötv. 33/C. § (1) bek. ), i./ a körjegyző kinevezéséhez ( Ötv. 40.§ (1) bek. ), j./ A települést a területével határos másik megye területéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez ( Ötv. 56. § (9) bek. ), k./ továbbá az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, így: -a képviselőtestület programjának megállapításához, -településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat -jóváhagyásához, -1 millió Ft-on felüli hitelfelvételhez, -helyi népszavazás kiírásához, -kitüntetési, díszpolgári cím adományozásához. (8) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges. (9) (10) Amikor jogszabályon alapuló és a képviselő-testület hatáskörének gyakorlásához kötelezően előírt pozitív ( jóváhagyó, elfogadó ) jellegű döntéshozatali kötelezettség terheli a képviselő-testületet és a szavazás tárgyául szolgáló indítvány, vagy azok egyike sem kapta meg a szükséges többséget, akkor az adott napirendet a rendkívüli ülés napirendjére kell tűzni. 31.§. (1) Szavazni csak személyesen lehet. (2) A szavazás nyílt vagy titkos. (3) A képviselőtestület döntéseit ( határozat, rendelet ) általában nyílt - kézfelemeléssel történő - szavazással hozza. A polgármester indokolt esetben ellenpróbát is elrendelhet. (4) A nyílt szavazás név szerinti is lehet. (5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) azt a törvény írja elő, b.) azt legalább három jelen lévő képviselő indítványozza, c.) azt a polgármester kéri. (6) A szavazás megkezdése előtt a név szerinti szavazásra bármely képviselő és a körjegyző is javaslatot tehet. Ebben az esetben a javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt. (7) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ábécé sorrendben felolvassa a testületi tagok nevét, akik pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A körjegyző a nyilatkozatnak megfelelő szavazatot külön névjegyzéken a megfelelő testületi tag neve mellett feltünteti, majd a kitöltött névsort átadja az ülésvezetőnek, aki a szavazatok összeszámolása után megállapítja a szavazás eredményét és azt kihirdeti. (9) A név szerinti szavazás eredményét rögzítő külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. (10) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni. (11) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet: a.) az ülésvezető; b.) bármely képviselő és c.) a körjegyző. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt. (12) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az erre a feladatra megválasztott Ügyrendi, Igazgatási, Vagyonnyilatkozat-tételi bizottság bonyolítja le. (13) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (14) A szavazatszámlálást végző Ügyrendi, Igazgatási, Vagyonnyilatkozat-tételi bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése. (15) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: - a szavazás helyét, idejét, - a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét; - a szavazás eredményét, a szavazás során felmerült körülményeket. (16) Az ülésvezető a szavazás után - a titkos szavazás kivételével - megállapítja annak eredményét és kihirdeti a határozatot, illetőleg ismerteti a rendelet elfogadásának, megalkotásának tényét. Képviselői kérdés, interpelláció 32.§. (1) Képviselői kérdés: Az SZMSZ 28. § (4) bekezdésében meghatározott címzettekhez valamint az önkormányzati intézmények vezetőihez a testületi ülésen intézett, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű - általában az önkormányzati belső működés viszonylataira vonatkozó - felvetés vagy tudakozódás. (2) Interpelláció: Az SZMSZ 28. § (4) bekezdésében meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. Az interpelláció olyan képviselői kérdés, amely az érdemi önkormányzati ügyekre, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik és általában problémát tár fel, s arra kér választ, az miként szüntethető meg, illetőleg valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet vagy valamely panasz orvoslását kéri. (3) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. (4) A képviselő a képviselőtestület ülésén - a napirendek lezárása után a a.) polgármestertől, b.) alpolgármestertől, c.) az önkormányzati bizottságok elnökeitől, d.) a körjegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. (5) Az interpellációt írásban előre - legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásáig - a polgármesterhez kell benyújtani. Szóbeli interpelláció előterjesztése esetén az interpellációs szándékot az ülésen a polgármesternek legkésőbb a napirend megállapításáig jelezni kell és azt az egyéb napirendek megtárgyalását követően lehet megtenni. Az interpelláló megkérheti a körjegyzőt, hogy szakszerűen fogalmazza meg szóbeli interpellációja tárgyát és azt olvassa is fel. Az interpelláló ehhez a beterjesztéshez rövid szóbeli indokolást fűzhet. (6) A napirend megállapításáig nem jelzett interpellációt, illetőleg a távollévő képviselő írásos interpellációját a képviselőtestület nem veszi fel az ülés napirendi közé és azt az adott ülésen nem is tárgyalja meg. (7) Az interpellációt lehetőleg az ülésen kell megválaszolni. Ha az interpellált írásban ad - az ülésen kellő informáltsága hiánya miatt - választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. (8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról - szóban azonnal megadott válasz esetén az adott ülésen, írásos válasz esetében a következő testületi ülésen - először a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület - az előterjesztőtől függetlenül, de az ő szavazatát is figyelembe véve - vita nélkül határoz. (9) A képviselőtestület az el nem fogadott válasz esetén az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságát, az ügy kivizsgálására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A vizsgálatba külső szakértő is bevonható és abban az interpelláló képviselő maga is részt vehet. (10) A vizsgálat befejezése utáni legközelebbi ülésén a képviselőtestület ismételten napirendre tűzi az interpelláció tárgyát. A tanácskozás rendjének fenntartása 33.§. (1) A tanácskozás méltóságának és komolyságának, a testület tekintélyének megőrzése érdekében az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester ( ülésvezető ) gondoskodik. Ennek során: a.)Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, sértő ( bántó ) kifejezéseket ( megjegyzéseket ) használ illetőleg tesz. Ismételt figyelmeztetést követően az érintettől megvonhatja a szót. b.)Rendre utasíthatja azt a személyt, aki - az a.) pontban körülírt magatartásával - a képviselőtestület tagjaihoz, illetve a képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít. c.)Ismétlődő vagy súlyos rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja, hogy a képviselőt a képviselőtestület jegyzőkönyvben rója meg. A polgármester javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgár zavarja meg, a polgármester rendre utasíthatja a rendbontót, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti és szükség esetén a kiutasítás végrehajtásához, a rendzavaró eltávolításához rendőri közreműködést is igénybe vehet. (3) Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendbontás ( tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény ) következik be, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést - ha az ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - meghatározott időre felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja azt és egyidejűleg javasolhatja az ülés elnapolását. (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A jegyzőkönyv 34.§. (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. ( Ötv. 17. §(1) bek. ) (2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a.)az eredeti példányt a körjegyző kezeli, aki évente gondoskodik azok kötetbe történő köttetéséről és az irattárban való elhelyezéséről, b.)az egyik példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni Közigazgatási Hivatal nak. ( Ötv. 17. § (2) bek.), (3) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, az írásban megküldött interpellációkat, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit, a név szerinti szavazásról készített névsort, és a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását ugyancsak mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. (4) A jegyzőkönyv tartalmazza: -az ülés sorszámát, helyét, időpontját és az ülés formájának - alakuló, rendes és rendkívüli ülés, együttes ülés, ünnepi ülés illetőleg közmeghallgatással egybekötött ülés - megjelölését, -az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját, -az ülésen megjelent képviselőket és meghívottakat név szerint ( a képviselőket ábécé sorrendben, míg a meghívottakat napirendi pontonként ), -a távolmaradásukat előre bejelentett, illetőleg e nélkül távol maradt képviselők nevét, -az ülésvezető nevét ( funkcióját ), -az ülés megnyitásának tényét, -a képviselőtestület határozatképességének kinyilvánítását, -az ülés tárgysorozatának ( napirendi pontjainak ) elfogadását , -a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét, -napirendi pontonként: a napirend címét ( tárgyát ); az előadó nevét; a szóbeli kiegészítés lényegét; az előadóhoz intézett kérdéseket; a válaszadás összefoglalását; a vitában felszólaltak nevét és hozzászólásuk lényegét ( kivéve ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri ), -szóbeli előterjesztés esetén annak lényegét és az ily módon előterjesztett határozati javaslatokat szó szerint, -az előterjesztett módosító indítványokat, -a vita összefoglalóját, s az előadó zárszavát, -a határozathozatal módját, -a szavazás eredményét ( számszerűsítve ); szükség esetén utalva a minősítettség követelményére, -a meghozott határozatok szó szerinti szövegét (a végrehajtás felelősét és határidejét) -az elhangzott képviselői kérdéseket, -az interpelláló képviselő nevét, az interpelláció tárgyát; a válaszadó nevét; az interpelláló képviselő nyilatkozatát és a képviselő-testület döntését a válasz elfogadásáról, -az ülésen történt fontosabb eseményeket ( bejelentéseket ), -az ülésvezető rendfenntartással összefüggő intézkedéseit, -az ülés bezárásának idejét. (5) A képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző, valamint a képviselőtestület által kijelölt két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. ( Ötv. 17. § (2) bek. ) (6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvet és annak mellékleteit a körjegyző a képviselőtestület titkos irataként kezeli. V. FEJEZET A képviselőtestület döntései 35.§. A képviselő-testület: a./ határozatot hoz, b./ rendeletet alkot. A képviselőtestület határozata 36.§. (1)A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: a.)a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztásáról b.)a napirend meghatározásáról, c.)az ügyrendi kérdésekről, d.)a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról, e.)informális jelentés tudomásulvételéről, f.)interpellációra adott válasz elfogadásáról. (2)A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését. Szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. (3)A képviselőtestület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: sorszám/ év(.... hó .... nap) számú képviselőtestületi határozat. (4)A képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A testületi határozatokról az önkormányzat hivatala betűrendes és határidős nyilvántartás vezet. A körjegyző gondoskodik arról, hogy az ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg a határozatokról külön jegyzőkönyvi kivonatok készüljenek és azok megküldésre kerüljenek a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, illetőleg azoknak is akiknek a munkájához szükséges a határozat ismerete. Az önkormányzat rendelete 37.§. (1) A képviselőtestület - az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a.)A Szervezeti és Működési Szabályzatról ( Ötv. 18. § (1) bek. ), b.)a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, tanácsnoknak - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapítása esetén( Ötv. 20. § (2) bek.), c.)hatósági hatáskör bizottság részére történő megállapításakor ( Ötv. 23. § (2) bek. ), d.)a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról ( Ötv. 50. § /2/ bek. ), e.)a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásakor ( Ötv. 79. § (2 )bek. b.) pont ), f.)az önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba való bevitelének, illetőleg más célú hasznosításának helyi népszavazáshoz kötésekor ( Ötv. 80. § (2) bek. ). g.) A képviselő-testület rendeletében
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 66 Kb)
  Kurd községi Önkormányzat Képviselőtestülete 5/2009.(IV.30. ) Rendelete az Önkormányzat 2008. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Kurd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. Évi XXXVIII. tv. 82.§-a alapján – figyelembe véve ezen jogszabály, valamint a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 249/2000.(XII.24.)Kormányrendelet meghatározottakat – az 2008 évi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóról, a zárszámadásról az alábbi rendeletet alkotja. 1.§. A rendelet hatálya (1)A rendelet hatálya az önkormányzatra, valamint két intézményére, a Körzeti Általános Iskolára és a Kurd-Csibrák Körjegyzőségre, és a Pusztai Vízellátási Társulásra terjed ki. (2) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. 2.§. Költségvetési kiadások és bevételek teljesítése (1) A Képviselőtestület az önkormányzat és intézményei 2008. évi teljesített költségvetési A. /Bevételi főösszegét 325.378 e Ft-ban B./ Kiadási főösszegét 310.766 e Ft-ban költségvetési hiányát 0 e Ft-ban állapítja meg. (2) Az önkormányzat és intézményei 2008. évi teljesített – továbbá eredeti és módosított előirányzat szerinti – költségvetési bevételeinek részletezését az 1.számú melléklet tartalmazza. 3.§. (1) Az önkormányzat működési kiadásait a Képviselőtestület a következők szerint fogadja el. Működési kiadások teljesítése: 290.662 e Ft Ebből: Személyi juttatások teljesítése: 110.733 e Ft Járulékok teljesítése: 34.738 e Ft Dologi kiadások teljesítése 50.573 e Ft Ellátottak juttatásai 25.085 e Ft Átadott pénzeszközök 2.804 e Ft Működési célú hitel 62.000 e Ft Mük.c. kölcsön nyújtása 116 e Ft Függő, átfutó kiegyenlítő kiadások 4.613 e Ft (2) Az önkormányzat és intézményei 2008.évi teljesített – továbbá eredeti és módosított előirányzat szerinti – kiadásait a 2.sz. melléklet, az önkormányzat működési kiadásainak részletezését a 2./A. számú melléklet tartalmazza. 4.§. (1) Az önkormányzat az intézmények 2008.évi teljesített költségvetési főösszegét alábbiak szerint hagyja jóvá: a./ Általános Iskola - bevételi főösszege: 120.800 e Ft - kiadási főösszege: 118.737 e Ft b./ Körjegyzőség - bevételi főösszege: 28.930 e Ft - kiadási főösszege: 28.685 e Ft c./ Pusztai Vízellátási Társ. - bevételi főösszege: 57 e Ft - kiadási főösszege: 11 e Ft d./ Cigány Kisebbségi Önkormányzat - bevételi főösszege: 1.015 e Ft - kiadási főösszege: 1.000 e Ft (2)Az önkormányzat, és költségvetési szerve – címenkénti – teljesített összes bevételeit és kiadásait – működési, felhalmozási tételek, valamint külön tételben a hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, ideiglenesen átvett pénzeszközök, kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek előirányzata, továbbá a hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli kiadások, kölcsönök, kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások előirányzatát – a 3. Számú melléklet szerint hagyja jóvá. 5.§. Az önkormányzat a szociálpolitikai juttatások teljesítésének összegét 25.018 e Ft-tal, a 4. számú melléklet szerinti részletezéssel fogadja el. 6.§. (1) Az önkormányzat és intézményei felújítási, beruházási és felhalmozási kiadásainak teljesítését az alábbiak szerint hagyja jóvá: Megnevezés Önkormányzat körjegyzőség Ált. iskola Összesen Felújítás 7.924 - 7.924 e Ft Beruházás: : 2.087 - 166 2.087 e Ft Fejl. Célú hiteltörl. 8.333 - - 8.333 e Ft Fejl.célu hit. kamatai: 1.532 1.532 e Ft Felh célú peszk átad. 62 - - 62 e Ft Mindösszesen 19.938 - 166 20.104 e Ft (2) Az önkormányzat 2008.évi teljesített - ezen belül eredeti, módosított előirányzat szerinti – felhalmozási célú kiadásait és átadott pénzeszközeit az 5. számú melléklet, a felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen az 5/A.sz. melléklet tartalmazza. 7.§. (1) Az önkormányzat a 2008 évi normatív állami hozzájárulások, és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó elszámolásának alakulását a 6. Számú melléklet szerint hagyja jóvá. (2) Az önkormányzat a 2008 évi kötött felhasználású normatív támogatások elszámolását a 6/a. Számú melléklet szerint, a központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások felhasználását a 6/b.melléklet szerint hagyja jóvá. 8.§. Az önkormányzat egyszerűsített mérlege Az önkormányzat auditált egyszerűsített összevont egyszerűsített könyvviteli mérlegét az önkormányzat a 7. Számú melléklet szerint hagyja jóvá. 9.§. Az önkormányzat összevont egyszerűsített pénzforgalmi jelentése Az önkormányzat, és költségvetési szerve egyszerűsített pénzforgalmi jelentésének auditált előirányzatát – a 8. Számú melléklet szerint hagyja jóvá. 10.§. A pénzmaradvány (1) Az önkormányzat és intézményei jogszabály szerint felülvizsgált és korrigált pénzmaradványát a Képviselőtestület az alábbiak szerint fogadja el. Önkormányzat 6.204 e Ft Pusztai Vizell. Társulás 47 e Ft CKÖ 15 e Ft Körjegyzőség 924 e Ft Körz. Ált Iskola 977 e Ft Módosított pénzmaradvány 8.167 e Ft (2) Az önkormányzat 2008. évi gazdálkodás során keletkezett jogszabályok szerint felülvizsgált és auditált pénzmaradványát 9. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (3) Az önkormányzat 2008. Évi gazdálkodás során keletkezett jogszabályok szerint felülvizsgált és auditált pénzmaradványát 9. számú melléklet szerint hagyja jóvá. Ennek megfelelően az: Önkormányzat módosított pénzmaradványa 8.167 e Ft Kötelezettséggel terhelt 7.257 e Ft Szabad pénzmaradvány (Körjegyzőség) 910 e Ft, amely elvonásra kerül. 11.§. Az önkormányzat eredmény kimutatása Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat, 2008. évi egyszerűsített eredménye 0 Ft. 12.§. Az önkormányzat 2008. év végén fennálló több éves kihatással járó feladatok előirányzatait évenkénti bontásban a 10.számú melléklet szerint hagyja jóvá. 13.§. Költségvetési létszámkeret (1)A Képviselő-testület az önkormányzat és intézményei munkajogi záró létszámát 46 főben hagyja jóvá, a 11. számú mellékletben foglaltak szerint. 14.§. Az önkormányzati vagyonleltár Az önkormányzat tulajdonában levő 2008.12.31-i állapot szerinti vagyonleltár kimutatást bruttó értéken 355.860 E Ft-tal és nettó értéken 287.994 e Ft-tal, 12. számú melléklet szerint fogadja el. 15.§. Az önkormányzat által teljesített közvetett támogatásainak összegét 6.297. e Ft-tal, a 13. számú melléklet szerinti részletezéssel hagyja jóvá. 16.§. Záró rendelkezések E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria polgármester körjegyző A rendelet kihírdetése megtörtént. 2009. április 30. Horváthné Tóth Valéria körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 48 Kb)
  Kurd községi Önkormányzat 7/2003.(06.09.) KT. sz. rendelete a helyi közművelődésről Kurd községi Önkormányzat Képviselőtestülete a kulturális javak védelméről és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77 §-ban kapott felhatalmazás alapján, Kurd község közigazgatási területére, az önkormányzat közművelődési törekvéseinek érvényesülésére az alábbi rendeletet alkotja: Az önkormányzat rendelet célja 1.§. 1.) Kurd községi Önkormányzat a helyi társadalom, a helyi közművelődés adott állapota, igényei és lehetőségei ismeretében meghatározza a település közművelődési feladatait, törekvéseit, azonnali intézkedéseit, megalapozza közép-és hosszú távra a fejlesztés lehetőségeit. Kiemelt célok 2.§. 2.) A közművelődési tevékenységnél kiemelt feladatként kell kezelni: a.) a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítását, b.) a lakosság élet - és munkaképességének növelését; c.) a munkanélküliség csökkentéséhez felnőttoktatási és az iskolai képzést kiegészítő, képességfejlesztő lehetőségek biztosítását, a humánerőforrás fejlesztését, d.) a település hagyományainak ápolását, a helytörténeti, honismereti mozgalom fejlesztését, népművészeti, hagyományőrző közösségek életre hívását, működtetését, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növelését, a lokálpatriotizmus, a gazdatudat, a helyi értékek védelmének erősítését, a település-, környezetvédő, természetbarát közösségek szervezését, támogatását, e.) az ifjúság kulturális életének fejlesztését, érdekérvényesítését, művelődési kezdeményezéseinek segítését, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatását, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítását, f.) az élet minőségének, az ünnep örömeinek gazdagítását, amatőr művészeti körök, műhelyek létesítését, segítését, kiemelkedő tehetségű helyi alkotók szakmai támogatását, szórakozási és közösségi igényekhez lehetőség biztosítását, g.) a település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tételét, találkozók, bemutatók, kiállítások rendezését, h.) a helyi kulturális nyilvánosságot, a tájékoztatás fejlesztését. Közművelődési feladatok meghatározása 3.§. 1.) Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulása, felnőttoktatási lehetőségek: a.) a helyi lakosság élet-és munkaképességének növelése érdekében a munkanélküliek számára átképzéshez, szakmaszerzéshez szakképző tanfolyam a megélhetéshez, képzési lehetőség a mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő, közhasznú, praktikus tanfolyam, bemutató, akció szervezése. b.) speciális helyzetű népességcsoportok gondjaihoz igazodó ismeretek, képességek, önsegítő, öntevékeny lehetőségek felkutatása, művelődési közösségeinek szervezése, c.) az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek közül angol, német stb. nyelvi, számítástechnikai, képességfejlesztő, felvételi előkészítő, korrepetáló, környezet nevelő tanfolyam szervezése, d.) mentális kultúrát, önismeretet fejlesztő alkalom, bemutató, konzultációk, fórumok kínálata, természetbarát, környezetvédő közösség életre hívása, népszerűsítése, segítése, e.) aktuális kérdésekről szabadegyetem, szellemi és vitafórum kínálata. 2.) A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása: a.) a település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek és azok állapotának, adottságainak közismertté tétele, a helyi tudás, lokálpatriotizmus erősítése érdekében, helyi információk cseréje, a helyi értéket védő, gazdagító összefogások ösztönzése, hatékonyságának segítése, helytörténeti, településismertető állandó kiállítás, helyi ünnepi alkalmak biztosítása, műsorok, bemutatók, találkozók szervezése, b.) a közösségi emlékezet gazdagításához a kulturális élet eseményeiről dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei tevékenységének méltatása, tekintélyének ismertté tétele, szerepük növelése. 3.) Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása: a.) a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok, az élet minőségének gazdagításához, az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az egyetemes, a nemzeti, a kisebbségi, az ökológiai kultúra értékei megismerésének biztosítása, színházi előadások, művészeti kiállítások kínálata, művészeti baráti körök szervezése, b.) népdal, néptánc, hagyományőrző közösség életre hívása, működtetése, segítése, találkozók rendezése, c.) helyi ünnepek, évfordulók, a világi és az egyházi hagyományos ünnepek közismertté tétele, a közművelődés lehetőségeivel élményeinek gazdagítása, hatékonyságának támogatása, d.) a különböző korosztályok eltérő szórakozási és közösségi igényeihez kulturált lehetőségek, speciális kisközösségek szervezése. 4.) Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása: a.) amatőr művészeti csoportok, körök, tanfolyamok, kézműves tevékenységek szervezése, irodalmi, olvasó-önképző körök, alkotó táborok kínálata, b.) a népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához ének, zene, táncegyüttesek szervezése, működtetése, a népi iparművészeti képességek fejlesztéséhez tanfolyamok, körök szervezése, a táborban készült művekből bemutatók, kiállítások rendezése, c.) a kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele, fejlődésük szakmai támogatásának biztosítása, d.) ismeret- és készségfejlesztéshez gyűjtő, modellező, barkács körök szervezése, összefogása, és országos szervezetekkel kapcsolataik építése, ösztönzése, gondozása, az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel segítése. 5.) A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése: a.) a település különböző életkorú, érték- és érdekrendszerű civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása, településvédő-, szépítő-, természet-, környezet-, érdekvédő, közéleti, helytörténeti, tudományos kör, egyesület összefogása, számukra igény szerint fórumok, bemutató estek, közös akciók szervezése, b.) a civil közösségek közismertségének gondozása, bemutatkozó fórumok, különböző funkciójú érdekérvényesítő alkalmak, találkozók szervezése, különböző civil közösségek között együttműködés kezdeményezése, c.) szolidáris akciók fogadása, gondozása, d.) a különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása, e.) az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése, f.) helyi együttműködésekhez a közművelődési intézmény, közösségi szintér igénybevételéhez közösségenként ingyenes lehetőség biztosítása. A közösségi akciókhoz téri, tárgyi feltételek, közismertté tételükhöz módszerek ajánlása, a civil közösségek önigazgatását, érdekérvényesítését ösztönző képzésekről, pályázati lehetőségekről információk kínálata. 6.) A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése: a.) tájékoztatási, együttműködési, művelődési alkalmak kialakítása, rendszeressé tétele a helyi lakosság különböző tevékenységű, korú, nemű, világnézetű közösségei között az oktatási, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, közellátó, szolgáltató, gazdasági, a kommunikációs intézmények, szervezetek képviselőivel találkozók szervezése. b.) a közművelődés és a helyi művészeti élet mecénásaival együttműködés kialakítása, c.) kapcsolat kiépítése a közművelődés megyei, országos szervezeteivel, kulturális intézményeivel, egyesületeivel. 7.) A szabadidő kulturális céhi eltöltéséhez a feltételek biztosítása: a.) a közművelődési intézményben, a közösségi szintérben a polgárok tájékozódásához, közösségi művelődéséhez, alkotó tevékenységének elősegítéséhez és rekreációjához a célnak megfelelő, esztétikus, célszerű környezet és infrastruktúra, valamint az adott tevékenységet segítők, animáló szakember biztosítása. 8.) Egyéb művelődési lehetőségek biztosítása: a.) A közművelődési intézményben sajtótermékek, könyv, zenei-, és videó dokumentumok, színház- és hangversenyjegyek, játékok árusításának segítése. Információk gyűjtése és közismertté tétele a település oktatási, egyházi intézményei, civil vállalkozói által kínált művelődési lehetőségekről. b.) A lakosság különleges kulturális értékei bemutatásához, cseréjéhez évi rendszerességű, alkalmak biztosítása. A település amatőr művészeti csoportjainak menedzselése, közérdekű, közhasznú kiállítások rendezése. A helyi újság szerkesztőivel kapcsolat kiépítése. Tájékoztatás biztosítása a régió környezeti, kulturális nevezetességeiről. c.) a lakossági hirdetésekhez közművelődési szintér biztosítása, gondozása. Jeles napokon aktuális börzék, sokadalmak szervezése, d.) Fénymásolás és sokszorosítási lehetőség kínálata. Számítógép, adatbázis, internet használati lehetőségek biztosítása. Szervezeti keretek 4.§. 1.) Az önkormányzat közművelődési intézménye (Művelődési Ház) nem önálló gazdálkodású. Az Körzeti Általános Iskola - mint az önkormányzat ónálló költségvetési intézménye - költségvetésében önálló, elkülönített szakfeladatként működik. 2.) Az iskola igazgatója gondoskodik a közművelődési intézmény működéséről. Közművelődési feladatok finanszírozási formája 5. §. l.) a.) Az önkormányzat a költségvetési törvényben biztosított közművelődési normatíva 90 %-át átadja az általános iskola költségvetésébe. b.) részben támogatja: - rendezvények közvetlen kiadásait - a lakosság által igényként felmerült szolgáltatásokat c.) önköltséges: - a közművelődés feladatkörébe szorosan be nem illeszthető tevékenységi forma. Záró rendelkezések 6.§. (1) A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kurd, 2003-O5-26. Szentpáli Árpádné János Judit polgármester mb. körjegyző A rendelet kihirdetve: 2003.06. hó 09. nap. János Judit mb. körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 109 Kb)
  8/2004.( VIII.19. ) KURD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Egységes szerkezetben a 13/2008.( XII.15.) sz.Rendelettel Kurd község képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. Tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 23. § és 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kurd község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet célja, hogy Kurd község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. (2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy magánszemély, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet (3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (4) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik. (5) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának kell gondoskodni. (6) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre. 2. § Értelmező rendelkezések. (1) Alapfogalmak: a) települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. konyhai hulladék papír, üveg, csomagoló eszköz, háztartási edény, kizieszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozásból keletkezett nem veszélyes hulladék ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 4 l/fő/nap normatívából kiszámított hulladék mennyiségét) illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételú, azzal együtt kezelhető más hulladék. b) egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék valamint a) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, és építési törmelék; c.) lomtalanítás alá tartozó szilárd háztartási hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik. d.)hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyüjtése, begyűjtése, szállítása , előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása. e)szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátásűára az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő. f)közszolgáltatási díj: az ingatlan tulajdonosa illetve használója által a közszolgáltatás igénybevételéért a szoláltatónak fizetendő, megállapított díj. g.) ingatlan tulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akinek illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában levő ingatlanán települési szilárd hulladák keletkezik. h.)hulladék kezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja. i.) hulladék kezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésre, hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely. II. Fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Körjegyzőségi hivatal útján gondoskodik. (3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. (4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. (5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. (6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. 4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos! 5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 48 órán belül saját költségén összetakarítani illetve elszállítani. 6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. 7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön. (2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos! 8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 9. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. Zöldövezetek, parkok védett természeti területek beszennyezése tilos. A Köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülés érdekében az említett területeken szemetet, hulladékot szennyező vagy egészségre áratlam anyagot kiönteni, elszórni tilos. (2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni. (3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. (4) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik. (5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögkútba szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Körjegyzőség hivatalába azonnal be kell jelenteni. 10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos! (2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani. 11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos! 12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (2) Tilos az összerakott hó elhelyezése: – a gyalogos közlekedési útvonalon, – az útkereszteződésben, – az úttorkolatban, – a kapubejárat elé, annak szélességében, – a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között, – a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein. (3) A járdáról a havat hóesés után azonnal el kell takarítani. III. Fejezet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelése, a köztisztasági szolgáltatás 13. § A közszolgáltató jogai és kötelességei. (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett - Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság Kaposvár Cseri u. 16 amely akötelező közszolgáltatónak minősül.( továbbiakban: közszolgáltató)– köztisztasági közszolgáltatás útján történik. A közszolgáltató végzi Kurd település szilárd és lakossági veszélyes hulladékainak gyüjtését, szállítását és elhelyezését a Közszolgáltató által üzemeltetési engedéllyel rendelkező hőgyészi hulladéklerakó helyre. Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti, amely a rendelet mellékletét képezi. (2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását minden hét keddi napján reggel 8 órától – zártrendszerű kukásautóval végzi. (3) Lomtalanításra évi két alkalommal kerül sor, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell. (4) A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni. A rendszeres hulladékgyűjtésbe és szállításba bekapcsolt lakások szám belterületen és külterületen összesen 525 db. A közületekkel, vállalkozásokkal a közszolgáltató külön szerződést köt. (5) Az ingatlan tulajdonosa és a szolgáltató közötti jogviszony a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre. (6) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani. (7) A Közszolgáltató kötelessége az elhelyezett hulladék begyűjtése és elszállítása a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerint – a környezetvédelmi és egyéb jogszabályok megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles illetve azt igénybe vevő ingatlantulajdonostól: a) A gyűjtőedényekben elhelyezett hulladék begyűjtése és elszállítása b) A darabos lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egy alkalommali begyűjtése és elszállítása c) A háztartásban keletkezett veszélyes hulladéknak előzetesen egyeztetett időpontban történő évi egyszeri összegyűjtése és elszállítása d) Évente egy-egy alkalommal papír, zöldhulladék ( vagy üveg) szelektív összegyűjtése és elszállítása. e) Az a) és b) pontokban meghatározott hulladékok hulladékhasznosításra történő hasznosítása f) A hulladékok ártalmatlanítását szolgáló létesítmények – magasabb jogszabályokban foglalt – utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása. g.) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni. (8.) A közszolgáltató köteles eleget tenni jogszabályokban valamint e rendeletben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének. (9) A közszolgáltató – ha a Képviselőtestület napirendre tűzi – köteles tevékenységéről részletes beszámolót készíteni és köteles költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez, 14. § Az ingatlantulajdonos vagy annak használója joga és kötelezettségei (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa az e rendeletben meghatározottak szerint köteles az önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtésére, a közszolgáltató részére történő átadására, és a közszolgáltatási díj megfizetése. .Nem terheli ezen kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki nem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik. (2) Az ingatlan tulajdonosa illetve használója köteles a települési szilkárd hulladék gyűjtésére az önkormányzat által ingyenesen juttatott 120 l-es tárolóedényben elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen. (3) A gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű hulladék gyűjtésére és elszállíttatására a közszolgáltatótól előre megvásárolható, szabvány, emblémás zsákokat kell használni.A megfelelő számú műnyag zsák megvásárlása a használó illetve tulajdonos kötelessége. (4) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani. Az ingatlan tulajdonos illetve használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni és ennek érdekében megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a környezetet ne szennyezze, a növény és állatvilűágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja. (5) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad veszélyes hulladékot elhelyezni, illetve olyan anyagokat amelyek veszélyeztetik a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat. (6) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, annak szállítását megtagadhatja. 15. § (1) Az egyéb települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett. (2) Az egyéb települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik. (3) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell. 16. § Közszolgáltatási díj. (1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásért az igénybevevőknek hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetni. (2) A fizetendő közszolgáltatási díj a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díjának és a szolgáltatás gyakoriságának szorzata. Az egyszeri díjtételt és az egy háztartásra jutó díjtételt e rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. ( 3) A közszsolgáltatás díját évente egy alkalommal – a közszolgáltató által meghatározott díjkalkuláció alapján – az Önkormányzat állapítja meg. (4) Az Önkormányzat a szolgáltatás ingyenességét biztosítja a lakosságnak 2004. évben. IV. Fejezet Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése 17. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. (2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék). (3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető. (7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. 18.§ (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal külön díj felszámítása nélkül külön gondoskodik (2) A hulladékot az ingatlan tulajdonosa illetve használója a közszolgáltató által hírdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából. Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű- és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset illetve károkozás veszélyének előidézésével. 19. § (1)A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását. (2) A közterületek gondozását a 3. sz. melléklet szerint végzi a helyi Önkormányzat. A mellékletben nem szereplő területek gondozása, tisztántartása a közetrületi ingatlan közvetlen közelében lakó ingatlantulajdonos kötelessége. V. Fejezet A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 20. § (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg – szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Szabálysértést követ el az, s vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant felszólítás után nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg, b) aki települési szilárd hulladékot felhalmoz, c)a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el, d)a szemétgyűjtőedény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, ferőtlnítéséről) nem gondoskodik, e) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosságmentesítéséről) nem gondoskodik, f)az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja, g.) beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik, h) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti, i) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja, j) gépkocsit tiltott helyen és módon mos, k) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvízlefolyó utcai aknába, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt, l) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz, m) az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el, n) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál, o) közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg, p) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol, r) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez, s) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol, t) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik, u) a településen lévő élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi, v) a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik, w) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi szabálysértést követ el. (3) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal szemben, aki: a) a települési szilárd hulladékot és egyéb települési szilárd hulladék gyűjétését és elszállítását nem e rendeletben meghatározottak szerint végzi b) a közterületet beszennyezi, és az általa előidézett szennyezést nem takarítja el, c) az általa alkalmi jelleggel igénybevett közterületen valamint annak környékén az igénybevétel során keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és elszállításáról nem gondoskodik. (4) A 21.§.(2)bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetése esetén tetten ért elkövető 500 Ft-tól 10.000,-Ft-ig terjedő helyszínbírsággal sújtható. VI. Fejezet Záró rendelkezések 21. § (1)Ez a rendelet 2004.augusztus 20 -én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kurd Községi Önkormányzat 5/2001.(VII.05.)sz. KT. Rendelete. Kelt: Kurd 2004. augusztus 18. P. H. Szentpáli Árpádné János Judit polgármester m.b.körjegyző Kihírdetési záradék: A rendelet kihírdetése 2004. 08. hó 19. napján megtörtént. János Judit m.b.körjegyző 1. számú melléklet Szerződés a kommunális hulladék gyűjtésére, szállítására Kurd területén a Kaposvári KVG Rt-vel. 2.számú melléklet: A 2009. évre megállapított közszolgáltatási díjról 1.) Rendszeres hulladékgyűjtésbe és szállításba bekapcsolt lakások száma: 485 db 2.) A gyűjtés gyakorisága (hetente egyszer): 52 alkalom 3.) 2009. évi egyszeri díjtétel 196,6+ÁFA Ft/edényzet/alkalom 4.) 2009.évi lomtalanítás (évi egy alkalom) 425 Ft/ingatlan/alkalom, amely csak külön megrendelés alapján végezhető. 5./ Szelektív hulladékgyűjtés külön szerződés alapján 6./ lomtalanítás évi egy alkalom külön megrendelés alapján 159/Ft/ingatlan 3.sz.melléklet Kurd község közigazgatási területének belterületi részén található utak, utcák, terek ( Csurgópuszta) szükség szerinti kaszálása, az alábbi formában: Lakóingatlanok előtti utcákban a közúthoz legközelebb eső padkarész egy fűnyíró nyomsávú kaszálása az Önkormányzat feladata; Közterületi park, valamint olyan ingatlan előtt amely üresen áll, vagy tulajdonosa magatehetetlen és a közterület gondozására kötelezhető hozzátartozója nincs, a fenti munkálatokat az Önkormányzat végzi el; A házas ingatlanok előtti virágoskertek gondozása az ott lakók kötelessége, az Önkormányzat kérésre, az idénynek megfelelően virágpalántát biztosít. Az Önkormányzati parkolók – függetlenül attól, hogy kinek az ingatlana előtt áll – tisztántartása és gondozása az Önkormányzat feladata.
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 265 Kb)
  Kurd község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. (VI.09.) KT. számú rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Egységes szerkezetben a 6/2009.(IV.30.) sz. rendelettel, 15/2008.(XII.15.) számú rendelettel, 6/2008.(IV.24.)sz. rendelettel, valamint a 17/2007.(XII.15.) sz., a 7/2007.(06.28.) sz., a 7/2006. (VII.29.), a 5/2006. (V.27.) számú 4/ 2004. (IV. 29.) és a 12/2004.(IX. 16.) SZ. Kurd községi Önkormányzati, és a 2/ 2004. (III. 08) Kurd községi Önkormányzati Rendelettel.) (Az utolsó módosított szövegrész vastag betűvel van szedve.) Kurd község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25.§.(3), 26§. 32. § (3), 37/D(5), 38.§ (9) 43/B. 46.§., 50.§.(3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, hatálya l. § E rendelet célja, hogy Kurd község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit. 2 . § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság a.) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, b.) a település közigazgatási területén élő bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket, c.) a település közigazgatási területén élő letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket, d.) a magyar hatóság által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyeket, illetve e.) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b./ Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. II. Általános szabályok 3. §: A rendelet alkalmazásában a szociális törvény 4.§-ában meghatározottak az irányadók. Hatásköri, eljárási szabályok Eljárási szabályok 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik (3) A szociális ellátásra jogosultság, a jogot érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket) rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A képviselőtestület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. Az eljárás megindítása 5. § (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Körjegyzőségének Hivatalába kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. (2) Az adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak a jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapjait közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításánál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. (6) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (7) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. Az ellátások megállapítása 6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról - e rendeletben meghatározott kivételekkel - a képviselő-testület határozattal dönt. (2) A képviselő-testület b)a képviselőtestület a polgármester átruházott hatáskörébe utalja az alábbiakat: 33.§-ában foglalt méltányossági ápolási díj 35.§. (1). Bekezdés szerint megállapítható átmeneti segély 39/A.§. Kamatmentes szociális kölcsön 40.§. szerinti temetési segély megállapítása 43/A.§. A lakásfenntartási támogatás megállapítása - az Sztv. 62.§-ában foglalt étkeztetést. - A közcélú foglalkoztatatás szervezése, lebonyolítása. (3) A polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 7. §. A pénzbeli ellátások kifizetése a - 6. § szerint hozott - határozat alapján az önkormányzati hivatal gazdálkodási ügyintézőjének feladata, aki további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. 8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása és elszámolása a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai 9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni: - az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve - az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően, valamint - az ellátás alapjául szolgáló jövedelem változás miatt. (2) A rendszeres pénzellátások felülvizsgálata során a jogosulatlanul felvett ellátások visszafizetésekor az SZTV.17. és 25.§-a alapján kell eljárni. Pénzbeli ellátások 10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője a Szociális törvényben(továbbiakban Sztv.) meghatározott feltételek szerint aa) Sztv. 32/B-E§-iban meghatározott időskorúak járadékát, ab) Sztv. 33 -37/G. §-aiban meghatároztt aktív korúak ellátását, (rendszeres szociális segélyt, rendelkezésre állási támogatást) ac) a Sztv. 40-43.§aiban foglalt ápolási díjat; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az Sztv.-ben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) 33/B.§-ában foglalt méltányossági ápolási díjat, bb) 35-36.§-aiban meghatározott átmeneti segélyt,, bc) 37.§-ában meghatározott vis major támogatást, bd) a 39/A §-ában foglalt szociális kölcsönt,, be)40.§-ában foglalt temetési segélyt, bf)a 43/A, és 43/B. §-ában foglalt normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatást állapít meg. Időskorúak járadéka A rendelet 11-16.§-a hatályon kívül helyezve. Rendszeres szociális segély Az ellátás feltételei 17. § Aktív korúak ellátása (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Kurd község önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.” Együttműködési feltételek 18. § Rendszeres szociális segély (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a.) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b.) az 55. életévét betöltötte, vagy c.) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás Székhelye: Dombóvár, Kinizsi utca 37.szám alatti javasolt szervvel, mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). 19. § „Az együttműködés eljárási szabályai A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik: a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, b.) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában, c.) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d.) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak, e.) meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f.) folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel, g.) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.” 20. § „Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása (1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken: a.) az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére, b.) az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot. (2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében: a.) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt, b.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, c.) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, d.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt, e.) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, f.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot, g.) jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, h.) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, i.) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet. (4) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja: a.) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről, b.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, c.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.” 21. § A beilleszkedést elősegítő programok típusai (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki: a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére. (2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő. (3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.” (4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők: a.) munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok, b.) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység, c.) közösségi szakmai programok, d.) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning, e.) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.” (5) A (4)bekezdésben foglaltak közül a beilleszkedést segítő programok közül az ellátott részére az adott időszak igényeihez igazítottan a Családsegítő Szolgálattal együttműködési megállapodásban rögzítettek szerinti programok előírására kerül sor. 22. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult: a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően, b.) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c.) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d.) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak, e.) nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f.) az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg. (3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.” Foglalkoztatás szervezése 23. § Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében a szociális törvényben meghatározott feltételekkel foglalkoztatást szervez. A rendelet 24.-25-26-27. §-a hatályon kívül helyezve. A hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok 28 § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek. (2) A fővárosi főjegyző gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. Ápolási díj A rendelet 29-32.§-a hatályon kívül helyezve. 33. § Méltányossági ápolási díj (1) Az önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapít meg saját költségvetése terhére - meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a. (3) Az (1) bekezdésben, valamint az Sztv. 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során az SZTV. 41-43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (4) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát – az Szt. 42. § /2/ bekezdés b.) pontja alapján – meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. (5) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha: a./ több egymást követő napon nem gondoskodik: aa./ az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen - legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról, - az orvos által elrendelt időközökben a gyógyszerhez való hozzájutásról, - egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, ab.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen: - a rendszeres fürdetésről, mosdatásról, - a lakás takarításáról és tisztántartásáról, ac.) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. (6)Nem állapítható meg támogatás, ha: a./ Az ápolást végző kereső tevékenységet folytat, b. / ha a családban él más, az ápolási feladatokat ellátni képes személy, c./ házi segítségnyújtó szolgálat rendszeres ellátottja az ápolt, (7) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a jegyző a házi segítségnyújtást végző családgondozó útján ellenőrzi. 34. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. Átmeneti segély Az ellátás feltételei 35. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy saját hatáskörben azoknak a személyeknek akik váratlan, megélhetésüket közvetlenül veszélyeztető élethelyzetbe kerülnek, kérelemre alkalmankénti átmeneti segélyt állapíthat meg, azonnali hatályú kifizetéssel. (3) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni, - akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíjat, - egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át nem haladja meg. (5) Eseti átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, a.) aki valamely előre nem látható esemény, körülmény, különösen: - elemi kár, baleset, bűntény, - a családfenntartó vagy más családtag halála, hirtelen bekövetkező súlyos betegsége, - egyéb okból történő válsághelyzetbe kerülése miatt, vagy b.) aki a saját vagy a családja létfenntartásához feltétlenül szükséges többletkiadás (ok), különösen: - közüzemi díj hátralék, lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék kiegyenlítése, - indokolt személyi jellegű ( pl. az érintett személy élelmezésével, ruházatának pótlásával kapcsolatos ) kiadás, - lakása fűtéséhez szükséges tüzelő beszerzése ( pótlása miatt felmerülő kiadás ), - lakásával kapcsolatos elengedhetetlen ( a lakhatás elemi feltételeit biztosító ) helyreállítási, javítási, karbantartási munka elvégzésének szükségessége miatt átmenetileg megélhetési gondokkal, illetőleg létfenntartási problémákkal küzd, továbbá c.) akinek élete, testi épsége megóvásával összefüggő rendkívüli ( pl. gyógyszerbeszerzéssel, gyógykezeléssel kapcsolatos ) kiadásai merülnek fel. Ekkor az eseti átmeneti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (6) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (7) Rendszeres átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek a létfenntartása huzamosabb és általában előre nagyjából meghatározható időre – pl. hosszantartó betegség, rendszeres jövedelem hiánya stb. – van veszélyeztetve. 36. § (1) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. (2) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és az ügyintéző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (3) A természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek: - a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány, és/vagy - a település tüzelőanyagok forgalmazó üzletéből tüzelő kiszállítása ( az önkormányzat az utólagos fizetésre megállapodást köt a vállalkozóval), és /vagy - gyógyszer költség megtérítése közvetlenül a település gyógyszertárát üzemeltető vállalkozónak, és/ vagy - közüzemi számlák - átmeneti segély összege erejéig - a szolgáltató felé történő megfizetése, és/vagy - a segélyt kérő családjában élő gyermek napközi, óvodai étkeztetési költség támogatása, -egészségügyi szolgáltatás díjának ellentételezésére. (4) közműdíjak átutalása közvetlenül a szolgáltatóknak, gyermek esetében a napközis illetve óvodai étkeztetési költség átutalása az étkeztetést biztosító oktatási-, nevelési intézménybe történik. (5) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a körjegyző gondoskodik. (6) A havi rendszerességgel folyósítható átmeneti segély időtartama a 4. hónapot nem haladhatja meg. 36/A.§. Gyógyszertámogatás Átmeneti segélyként gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, aki közgyógyellátásra nem jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át, s legalább hat havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a havi 15.000 Ft-ot. A gyógyszertámogatás folyósítása a háziorvos igazolása alapján, a gyógyszertáros által meghatározott, és igazolt árakkal évente 4 alkalommal maximum 10000.- Ft-ig folyósítható. 37. § Vis major eseti átmeneti támogatás (1) Elemi kár bekövetkezése esetén ( vihar, belvíz, felhőszakadás, árvíz, tűzvész ) amely a kérelmező életfeltételeit alapvetően befolyásolja, egyszeri vissza nem térítendő támogatásra jogosult az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a saját jogú öregségi nyugdíjminimum 100 %-át, s a kár a lakhatás alapvető feltételeit veszélyezteti. (2) A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt lakó (költöző) családtagjainak a megsemmisült, illetve életveszélyessé vált ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. (3) Nem nyújtható támogatás a nem lakás céljára szolgáló építmények, hétvégi házak présházak helyreállításához. (4) A támogatás kifizetéséhez be kell csatolni az igazolást a keletkezett kár mértékéről, illetve a helyreállítás költségéről, valamint a biztosító igazolását arról, hogy az elemi kárt milyen mértékben ismerte el. Amennyiben a kárt a biztosító nem téríti, úgy annak írásos igazolását kell a kérelemhez csatolni. (5) A megítélt vissza nem térintendő támogatás 2 részletben fizethető ki. A támogatás 50 %-át a munkák megkezdéséhez előlegként kell biztosítani. Az első ütemben kifizetett támogatással való elszámolást (számlák, építési szerződés stb.) követően fizethető ki a 2. Ütemben a megítélt támogatás fennmaradó része. (6) Az (1) bekezdésben foglalt esemény bekövetkezésekor szükség esetén a rendkívüli kifizetés összege 50.000.- Ft-ig terjedhet a káresemény mértékétől függően. (7) Elemi kár esetén az egyszeri rendkívüli átmeneti segély összege a helyreállítás igazolt költségeinek 90 %-ig, de maximum 100.0000.- Ft-ig terjedhet, az önkormányzat költségvetési rendeletében erre a célra meghatározott keret erejéig. (8) Központi Vis major támogatás igénybevétele esetén a támogatás a(7) bekezdésben foglalt értékhatár a központi támogatás mértékével növekedhet, maximum a helyreállítási költségek 90%-os mértékéig. Speciális eljárási szabályok 38. § (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. Összege 39. § (1) Az alkalmanként megállapított - a 36. § szerinti - átmeneti segély összege esetenként 2000,.- Ft-nál kevesebb, és 5000 .- Ft-nál több nem lehet. (2) A rendszeresen adott - a 35. § (7)bek. szerinti – rendszeres átmeneti segély éves összege nem lehet kevesebb 12.000,-. Ft-nál, és magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. 39/A. § Kamatmentes szociális kölcsön (1) Az önkormányzat képviselőtestülete átmeneti segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújthat az alábbi estekben annak a kérelmezőnek, aki a pénzintézeti kölcsön kamatterheit nem tudja (nem képes) megfizetni, de a kérelmező a kölcsön visszafizetésére képes és ezt vállalja is. A kölcsönfelhasználás célja, a következő: a./ a család közeli hozzátartozójának halála esetén annak eltemettetése, (2) Az (1) bekezdés szerinti szociális kölcsönnek a kérelmező részére nyújtható legnagyobb összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét. (3) A szociális kölcsönt egy összegben - amennyiben a jogosult a visszafizetés garanciáját később, egy összegben elérhető jövedelemben jelöli meg -, vagy legfeljebb 1 évig terjedhető havi részletekben kell visszafizetni. (4) A szociális kölcsön alapja a kérelmező és az önkormányzat között megkötött kölcsönszerződés. (5) A képviselőtestület indokolt esetben, ha a kölcsön megfizetése utóbb bekövetkezett ok miatt a jogosult megélhetését veszélyeztetné, a fennálló kölcsöntartozás összegét csökkentheti vagy elengedheti. Temetési segély Az ellátás feltételei 40. § (1) Az önkormányzat képviselőtestülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: o akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át. o aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. Speciális eljárási szabályok 41. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. (2) A kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. 42. §. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását. Összege 43. § (1) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és elérheti annak 100%-át. (2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 175.000,- Ft . (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének módosításáról az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt. Normatív lakásfenntartási támogatás 43/A §. (1). A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak és általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A települési önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt, az Sztv. 38.§.(2) bekezdésében meghatározott személynek, az Sztv 38.§. (2)-(8) bekezdései rendelkezései szerint. 43/B §. Méltányossági lakásfenntartási támogatás (1)Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg annak az egyedülélő személynek, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a havi összjövedelmének 30%-át meghaladja. (2) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért, albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztő részletét, szemétszállítás költségeit, villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500,-Ft/hó. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást 6 hónapra kell megállapítani. A támogatás annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a kérelmet benyújtották. (5) A támogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmek benyújtása folyamatos. A támogatás lejártakor a kérelmet ismételten be kell nyújtani. (6 A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelem igazolást és mellékelni kell a (2) bekezdés szerinti költségekről szóló számlákat, bérleti szerződést, valamint a lakáscélú kölcsön esetében a pénzintézet igazolását. A dokumentumokat legalább olyan időszakra vonatkozóan kell benyújtani, mint amekkora időszakra a támogatás jár. () A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja V. Pénzbeli szociális ellátások természetbeni megállapítása 44. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. (2) A pénzbeli ellátások természetbeni formában történő megállapításánál a 36.§-ban foglaltak figyelembevételével kell eljárni. 45. § Természetbeni ellátások Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: jellegükből fakadóan természetbeni ellátások: - közgyógyellátás, - köztemetés Közgyógyellátás A rendelet 46- 48-49-50.§-a hatályon kívül helyezve 47. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult a Képviselő-testület döntése alapján az, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a létfenntartását veszélyeztető a havi rendszeres gyógyító ellátás költséget kell érteni, amely az érintett havi jövedelmének eléri 25 %-át, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. Köztemetés 51.§. Az Sztv. 48.§. szerint a köztemetést a polgármester rendeli el. A halál eset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről, ha - nincs, vagy nem fellelhető az eltemettetésre köteles személy, vagy - az eltemettetésre köteles személy az eltemettetéséről nem gondoskodott. Egyéb természetbeni ellátások 52. § Személves gondoskodást nyújtó ellátások 53. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c./ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás d) családsegítés e./ a közösségi ellátások f./ támogató szolgáltatás Étkeztetés 54. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Szociálisan rászorult az, aki a./ 60 éven felüli, b) a./ házi szociális gondozásban részesülő, akinek – külön jogszabályban meghatározott – szakértői bizottság a házi segítségnyújtáshoz szükséges gondozási szükségletét szakvéleményében megállapította, b/ b./ az a házi szociálisgondozásban nem részesülő, akinek egészségi állapota indokolja az étkeztetés biztosítását, s erről a háziorvos igazolást ad ki, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalan, vagy lakhatási körülményei a meleg étel elkészítését nem teszi lehetővé. 55. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. (2) Az étkeztetés térítési díját a személyes gondoskodásról nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.)Korm. Rendelet 9.§.-ban foglaltak szerint kell meghatározni. (3) Önkormányzat e feladatát a Körzeti Általános Iskola intézmény bevonásával látja el. (4) A szociális étkeztetés igénybevétel helyére történő kiszállításának díját az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg. Házi segítségnyújtás 56. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt.68/A.§(4) bekezdése, valamint a (8) bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről. (5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatást átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. 57. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete e feladatát a Többcélú Kistérségi Társulás Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ keretei között, a városkörnyéki társult önkormányzatokkal közösen működtetett házi szociális gondozás keretei között látja el. (2) Az ellátás iránti kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. (3) Az ellátás iránti kérelemről az (1) bekezdésben meghatározott intézmény vezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv.93.§ - 94/A.§ rendelkezéseinek megfelelően történik. (4) A házi szociális gondozásért térítési díjat kell fizetni a 29/1993.(II.17.)Korm. Rendelet 12 – 14.§ és 31.§-aiban meghatározottak alapján. A térítési díjat az önkormányzat éves költségvetési rendeletében határozza meg. 57/A. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (1) Az önkormányzat Többcélú Kistérségi Társulás Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központtal kötött társulási megállapodás keretei között, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (3) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi, vagy szociális ellátás kezdeményezését. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. (5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult: a) az egyedül élő 65 év feletti személy b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos, vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes (kiskorú nélkül) háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos, vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (6) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell. (7) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell. (8) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. (9) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet: a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. (10) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. (11) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. (12) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt. (13) Az ellátásért fizetendő térítési díj összegét az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg. Családsegítés 58. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. 59. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete e feladatát a Többcélú Kistérségi Társulás Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ keretei között, a városkörnyéki társult önkormányzatokkal közösen működtetett házi szociális gondozás keretei között látja el. (2) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. 60. § Támogató szolgálat (1) Az önkormányzat a támogató szolgáltatást az Szt. 65/C.§-ban meghatározottak szerint a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ által működtetett Támogató Szolgálat útján biztosítja. (2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerint – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. (3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló okiratot. (4) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet: i. az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal, ii. az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel (5) Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelem igazolását. (6) Az ellátás iránti kérelemről az (1) bekezdésben meghatározott intézmény vezetője dönt. (7) A támogató szolgáltatás gondozási óradíját az önkormányzat a szolgáltatást nyújtó intézmény által számított Ft/munkaóra + szállítási kilométerdíj alapján az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg. A támogató szolgáltatásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, úgy, hogy annak összege nem haladja meg a szociálisan rászorult igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át. Gondozásra fordított időnek a fogyatékos személy segítésére irányuló tevékenység időtartama minősül. (8) Szállításra fordított kilométernek a fuvarlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve törvényes képviselője által igazolt kilométerek számítanak. A szállítási díjat személyenként külön – külön kell megállapítani. 60/A.§ Közösségi pszichiátriai, és szenvedély betegek ellátása (1) Az önkormányzat a közösségi pszichiátriai, és a szenvedélybetegek ellátását a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ útján – a Szt. 65/A § alapján – látja el. (2) (3) Az ellátás célja a pszichiátriai és szenvedélybetegek lakókörnyezetükben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. (4) Az ellátás térítésmentes. 60/B.§ Átmeneti elhelyezés (1) Az Egyesített Szociális Intézmény szervezeti egységéhez tartozó Támasz Otthonban és a Platán Otthonban lehet elhelyezni azt a 18. életévét betöltött személyt, akinek ellátása, egészségi állapota, vagy családi körülményei miatt átmenetileg nem biztosított. (2) A Támasz és a Platán Otthonokban a megszakítás nélküli elhelyezés legfeljebb 6 hónapig terjedhet, ami egy alkalommal, legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. (3) A hajléktalan személyek átmeneti elhelyezése az Egyesített Szociális Intézmény által működtetett Éjjeli Menedékhelyen történik. VII. Záró és átmeneti rendelkezések Hatályba léptető rendelkezések 61. § Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az, az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 6/2008.(IV.24.) számú rendelettel módosuló rendelkezések kihirdetésük napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell azzal, hogy e rendeletben, és a 2005. évi CLXX.tv.-ben foglalt eltéréseket az eljárás során figyelembe kell venni. Vegyes rendelkezések 62. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek, és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Képviselőtestületének a 7/1993.(VII.14.) számú, 3/1994.(IL22.) számú, 2/1996.(L24.) számú, 13/1996.(X.29.) számú, 4/1997.(IV.29.) számú, 16/1999.(XIL22.) számú és a 4/2000.(VL13.) számú KT számú rendelete. Szentpáli Árpádné sk János Judit. sk polgármester mb. körjegyző Záradék: A módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetése: 2009.IV.30. Hatályba lépésének napja: 2009.IV.30. Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria polgármester körjegyző 1. számú melléklet A többcélú Társulás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó intézmények Alapellátások A) Házi segítségnyújtás Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás Dombóvár, Kinizsi u. 37. B) Családsegítés - Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás Dombóvár, Kinizsi u. 37. - C) Támogató szolgálat és szociális taxi szolgáltatás  Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás Dombóvár, Kinizsi u. 37. D) Közösségi ellátások pszichiátriai és szenvedélybetegek részére  Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás Dombóvár, Kinizsi u. 37. E) Nappali ellátást nyújtó intézmények a.) Hajléktalanok nappali melegedője Dombóvár, Arany János tér 2. b.) „Reménység” Napközi Otthon Dombóvár, Kinizsi u. 37.
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 26 Kb)
  Kurd Község Önkormányzatának 8 /2001.(X.15.). Számú KT Rendelete Díszpolgári cím adományozásáról Kurd Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 1.§.(6) a./ pontjában és a 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében a díszpolgári cím adományozásáról a következő rendeletet alkotja. 1.§. Díszpolgári cím és annak adományozása Kurd Község Önkormányzata attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve állíthassa példaként a jelen és az utókor elé, díszpolgári címet alapít. A díszpolgári cím 2.§. l./ Kurd község „díszpolgára" cím adományozható annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével mind a település, mind pedig országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárul a település jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszteletben áll. 2./ A kitüntetés adományozására javaslatot tehetnek a képviselőtestület tagjai, a képviselőtestület bizottsága, a civil szervezetek: nyugdíjas club, sportkör, tűzoltó egyesület. 3./ A díszpolgári címmel külön erre a célra készített díszoklevél, emlék plakett és tárgyjutalom jár. 4./ A tárgyjutalom: Kurd község címerével díszített aranygyűrű. 3.§. l ./ Kurd község díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntető címet, valamint élvezi azokat a kiváltságokat, amelyek a rendelet szerint a díszpolgárokat megilleti. 2./ A község díszpolgára: a./ az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos, és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg. b./ díjtalanul látogathatja az önkormányzat közművelődési és művészeti intézményeit. Az elismerés adományozásának rendje 4.§. 1./ A díszpolgári cím évente egy alkalommal, a Képviselőtestület által meghatározott időpontban, ünnepélyes keretek között kerül átadásra. Évente egy kitüntetés adományozható. 2./ Az elismerés odaítélése a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik, s a képviselőtestület minősített többséggel dönt a cím odaítéléséről. 3./ A díszpolgári cím adományozásáról szóló oklevelet a polgármester adja át. Az adományozást határozat formájában a jegyzőkönyvbe kell foglalni és részletesen meg kell indokolni. A díszpolgári díszoklevél tartalma 5.§. 1./ A díszoklevél tartalmazza: - az adományozó megjelölését, - a díszpolgári címet adományozó határozat számát és keltét - az adományozott nevét, címét, foglalkozását, - az adományozás keltét, - a polgármester és a jegyző aláírását - a képviselőtestület pecsétjét
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 62 Kb)
  10/2005. (X. 2.) sz. Kurd Községi Önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Kurd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18., 29. és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja. (Egységes szerkezetben a 2/2006.(III.25.), a 8/2006.(IX.2.)sz. rendelettel és a 11/2009.(IX.08.) sz. rendelettel) I. fejezet 1.§. Általános rendelkezések A rendelet célja, hogy a jogszabályban meghatározott keretek között az önkormányzat elősegítse a gyermekek családban történő nevelkedését, megszervezze a veszélyeztetettség megelőzésére, és megszüntetésére irányuló tevékenység helyi feltételeinek kialakítását, továbbá elősegítse a gyermekek törvényben foglalt jogainak, érdekeinek érvényesítését. A rendelet hatálya 2.§. A rendelet hatálya kiterjed Kurd község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre. II. fejezet A gyermekjóléti ellátások hatáskör gyakorlásának szabályai 3.§. (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket polgármesterre ruházza át. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgálat, valamint a helyettes szülői ellátási feladatait társulásban oldja meg a Dombóvár város és környéke önkormányzataival. A társulásra vonatkozó jogszabályok alapján kötött megállapodás szerint a szolgáltatást a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ - Dombóvár, Szabadság u. 6-8.- látja el. (3) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat által fenntartott Körzeti Óvoda és Általános Iskola közoktatási intézmények, biztosítják. III. fejezet Az ellátások formái 4.§. (1) A./ Az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátás: aa./ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás B./ Az önkormányzat által biztosított természetbeni ellátások: ba./ Tankönyv támogatás bb./ Óvodáztatási támogatás (2) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: A. gyermekjóléti szolgáltatás, B. gyermekek napközbeni ellátása - óvoda, - általános iskolai napközi, C. helyettes szülői ellátás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 5.§. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6.§. (1) A Gyvt. 21. §-a alapján pénzbeli vagy természetbeli támogatásként az önkormányzat - az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A pénzbeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatást készpénzben kell kifizetni vagy postán kell kiutalni, a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. (5) I. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként az önkormányzat az általános iskolások részére a 2001. ÉVI XXXVII. törvény 8.§.(4) bekezdésében meghatározott támogatás mellett további tankönyvtámogatást nyújt költségvetési rendeletében meghatározott rendkívüli segélykeret terhére a tankönyvek tényleges költsége és az állami támogatás közötti különböztet fedezetére. A támogatást az önkormányzat közvetlenül az iskolának történő utalással teljesíti. II. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként - az általános iskolai tanulók részére - tankönyv támogatás évente egy alkalommal nyújtható – azoknak a gyermeket nevelő családoknak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülnek - és családjukban az egy főre jutó jövedelem – a kérelem benyújtását megelőző 3 havi átlag alapján – a mindenkori nyugdíjminimum 200 %- át nem haladja meg. A támogatás mértéke a tankönyv, munkafüzet, munkatankönyv költségének állami támogatással csökkentett összegének 35 %-a. (6) A képviselőtestület az egyedi döntés alapján a megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, természetbeni ellátás formájában biztosítja, ha veszélyeztetve látja a támogatás felhasználásának célját, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (7) A természetbeli támogatást a képviselőtestület döntésétől függően, a megállapított támogatás kifizetésére a szolgáltatást nyújtó felé utalással teljesítheti. (8) Természetbeni ellátásnak minősül a tanszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése, minden, a gyermek személyes szükségleteit szolgáló és érdekében álló ellátás, szolgáltatás költségének átvállalása, a születendő gyermek fogadásához szükséges feltételek biztosítása (pl.: vizsgadíj, tanfolyam költség, tanulmányi kirándulás, nyári táborozás, csecsemő fogadásához szükséges ruhaneműk, felszerelési tárgyak beszerzése stb.). 7.§. Óvodáztatási támogatás a.) .)Gyvt.20/C.§-ban megállapított óvodáztatási támogatásként első alkalommal nyújtott 20 e Ft támogatást az önkormányzat természetbeni támogatásként biztosítja. b.).)Természetbeni támogatásként különösen az óvoda megkezdéséhez szükséges óvodai kellékeket bocsátja rendelkezésre, így: • gyermekágynemű • ágyneműhuzat • benti cipő • fogkefe, fogmosó pohár, fogkrém, törölköző, szalvéta, papír zsebkendő • váltóruházatot kell biztosítani a gyermek beíratását követő 7 munkanapon belül. 8.§. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgálat (1) Az önkormányzat képviselőtestülete e rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja. A rendelet 4.§.(2)bek. b./ pontjában meghatározott ellátások biztosításáról kérelem benyújtása nélkül az oktatási intézmények gondoskodnak. (2) A Gyermekjóléti szolgálat helyben érhető el, heti 1 napon. A szolgáltatás anyagi fedezetét és működési feltételeit az Önkormányzat teljes egészében biztosítja. Gyermekek napközbeni ellátása 9.§. A gyermekek napközbeni ellátását illetve a gyermekek átmeneti gondozását a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a törvényes képviselő kérelmére vagy egyetértésével biztosítja. Az ellátás igénybevételére irányuló igényt közvetlenül az intézmény vezetőjénél kell jelezni. Óvoda, iskolai napközi 10. § Az önkormányzat a gyermekétkeztetést, az óvodai és az iskolai napközi ellátást a közoktatási törvényben meghatározott feltételek szerint biztosítja. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díja 11.§. Az e rendeletben szabályozott ellátásokért fizetendő térítési díj megállapítása a Gyvt-ben és a 133/1997.(VII.29) Kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint történik. Az egyes ellátások intézményi térítési díját az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg. 12.§. Helyettes szülő (1) A helyettes szülő a gyermek családban élő átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja, ha a Gyvt. 49.§. /2/.bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. (2) A helyettes szülői szolgáltatásért a szülő térítési díjat nem fizet, azt az önkormányzat fedezi az alapítványnak fizetett gyermekjóléti és családsegítő normatívából 13.§. A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet a Körjegyzőséghez lehet benyújtani. (2) . (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, a kérelem benyújtását megelőző háromhavi átlagáról. (4) Az ügyfél kérelmében, illetve a jövedelemnyilatkozatában szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell, melyhez a 149/1997. Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon köteles nyilatkozatot tenni a támogatást kérő. Záró rendelkezések 14.§. (1) Ez a rendelet 2009. október 8-án lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2004.(III.8.)Kurd Községi Önkormányzati rendelet, s az azt módosító 5/2004.(IV.29.) Kurd községi Önkormányzati Rendelete. Kurd, 2009-08-15 Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria Polgármester körjegyző A rendelet kihirdetése megtörtént. Kurd, 2009-08-08 Horváthné Tóth Valéria körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 72 Kb)
  Kurd Község Önkormányzatának 11/2002.(XII.20.) számú KT rendelete a Helyi Adókról (egységes szerkezetben a 12/2003.(XII.15.)sz. KT. és a 20/2004.(XII.31.) sz., a 12/2005.(XII. 18.) számú, a 15/2006.(XII. 20.) számú és a 13/2007.(XII. 15.) számú Önkormányzati Rendelettel) Kurd Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1.) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1.§. Általános rendelkezések 1./ Az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek biztosítása, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, stb. feladatainak ellátása, az infrastruktúra fejlesztése és fenntartása érdekében, - figyelembe véve a lakosság és a gazdálkodó egységek teherviselő képességét - illetékességi területén helyi adókat vezet be. 2./ Az önkormányzat adó megállapítási joga kiterjed arra, hogy: a./ a törvényben meghatározott helyi adókat, vagy azok bármelyikét bevezesse, a már bevezetett helyi adókat a következő évre módosítsa, vagy hatályon kívül helyezze. b./ az adók bevezetésének időpontját, és az adófizetési kötelezettség esedékességének dátumát meghatározza. c./ az adó mértékét - a törvényben biztosított kereteken belül megszabja. 3./ Az önkormányzat adó megállapítási jogát korlátozza, hogy: a./ az adóalany egy meghatározott adótárgy után csak egyféle, az önkormányzat által megjelölt adó fizetésére kötelezhető. b./ a vagyoni típusú adók körében egységesen: - vagy tételes összegben - vagy korrigált forgalmi érték alapul vételével kell megállapítani. c./ az önkormányzat az adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adott helyi adónemre az általános törvényi rendelkezésben előírt adómaximumnál. 2.§. Illetékessége Az önkormányzat illetékességi területe és az azon levő adótárgyak. 3.§. A helyi adók alanyai (1) Magánszemély, (2) Az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét vállalkozói igazolvány, vagy működési engedély alapján gyakorolja, a vállalkozó fogalmába tartozik a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, amennyiben őstermelői tevékenységéből származó adóévi árbevétele a 600.000.- forintot meghaladja. (3) Jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (4) Magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (5) Az (1) - (4) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, ha adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biztosítja. 4.§. A helyi adók tárgya 1./ Az ingatlantulajdon és ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog. 2./ Gazdasági tevékenység gyakorlása. 5. §. Bevezetendő adótípusok (l.) Az önkormányzat e rendeletével határozatlan időtartamra, a 3.§.-ban felsorolt adóalanyokra vonatkozóan: a./ kommunális jellegű adókból: aa./ magánszemélyek kommunális adóját, ab./ vállalkozók kommunális adóját b./ helyi iparűzési adót vezet be. 6.§. Magánszemélyek kommunális adója 1./ Az adó alanya a magánszemély, amennyiben az önkormányzat illetékességi területén lévő építmény, vagy telek tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja, illetve nem magánszemély tulajdonában levő lakás bérleti jogával rendelkezik. 2./Adókötelezettség keletkezik az építmény használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a tényleges használatba vételt követő év első napján. 3./ Az adókötelezettség megszűnik a bontási engedély kiadása, illetve a tényleges megszűnés évének utolsó napján. Amennyiben a megszűnés az év első felében következik be, úgy az adókötelezettség a félév végével szűnik meg. 4./ Az adó mértéke adóköteles építményenként, telkenként, illetve bérleményenként 12000.- Ft/év. 6/A.§ Vállalkozók kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Kommunális adókötelezettség terheli a Helyi adó tv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a Helyi adó tv. 24. § alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. 6/B.§. Az adó alapja, mértéke (1) Az adó alapja az adóalany által Kurd Község illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma, mértéke e létszámra vetítve 2.000.- Ft/fő/év. (2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. 6/C.§. A vállalkozók kommunális adójának fizetésének módja (1) A vállalkozó a vállalkozók kommunális adójának fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében - az adóhatóság által fizetési meghagyásban közölt - félévi részletekben, március 15-ig, ill. szeptember 15-ig adóelőleget köteles fizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a vállalkozók kommunális adójának adóelőlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. (2) Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlen megelőző év korrigált átlagos statisztikai létszáma. Ha a vállalkozó tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetelt, ill. a tevékenység az adóévben indult, a kommunális adó adóelőlegének alapját a tényleges működés időtartama alatt foglalkoztatott korrigált statisztikai állományi létszám figyelembevételével kell megállapítani. (3)Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetet 100 Ft-ra kerekítve - az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg - az adóévet követő május 31-ig köteles megfizetni, illetve a többletet visszaigényelheti. Elszámolási kötelezettség terheli azt az adóalanyt is, aki megszűnése miatt köteles évközben adóbevallást adni. Az adót a vállalkozó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni 7.§. Helyi iparűzési adó l./ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban : iparűzési tevékenység ) 8.§. Adóalany l./ A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó, a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a./ vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély b./ az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabály ok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély. c./ mezőgazdasági termelést és az ehhez kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély ( őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély ) d./ Az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött ( pl. magánorvosi, szakértői, tervezői, stb) tevékenységet folytató magánszemély. e./ jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is. f./ egyéb szervezet, ide értve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.) 9.§. Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység l./ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) folytatja. 2./ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel (telephellyel) nem rendelkező vállalkozó. a./ vásározói és piaci kiskereskedést folytat. b./építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de a 181 napot nem éri el. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c./ bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezi sem telephellyel, székhellyel. 10.§. Adómentesség Adómentes az 1 §. ( 3 ) és ( 4 ) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, köztestület, a közhasznú társaság, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében eredménye után költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 11. §. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése l./ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. 2./ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó. 12. §. Az adó alapja 1./Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. 2./ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. 3./ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít. 13.§. Az adó mértéke 1./ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: az adóalap 1,8 %-a 2./ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység estén az adó mértéke: a.) a Rendelet 9 §. ( 2 ) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként 1000,-Ft b) a Rendelet 9 §. ( 2 ) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 3.000,-Ft 3./ A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. 4./ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. 14.§. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 1 ./ A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. 2./ Az adóelőleg összege: a./ az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának összege, b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, c./ az adóköteles tevékenységét az illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre várható adó összege. 3./ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. 4./ A helyi adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. 5./ A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet. 6./ Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is kifizethető a HTV.42.§. (5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával. 15.§. Egyéb rendelkezések 1./ Ezen helyi adóra vonatkozó egységes szerkezetű rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló többször módosított 1990 évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. 16.§. Záró rendelkezések Ez a rendelet 2003. Január 1 napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a helyi dókról szóló 8/1991. (X.17.}, valamint az azt módosító 1/1992.(I.21.), a 12/1995.(XII.7.), a 7/1996.(V.23.), a 3/1998.(XII.16.), a 10/1999.((XI.29.), a 8/2000.(XI.29.), a7/2001.(X.15.), az 5/2002.(VI.10.) számú KT rendeletek. E rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. Kurd, 2002. december 4. Kovács Károlyné sk. Szentpáti Árpádné s.k. körjegyző polgármester E rendelet kihirdetése megtörtént. Kurd, 2002. december 20. Kovács Károlyné sk Körjegyző Melléklet A helyi iparűzési adóról szóló rendelet 12.§.(2.) bekezdéséhez A 12.§.(2.) bekezdése szerinti árbevétel megosztása: l./ a megosztás elvét, pontos menetét az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető módón a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban kell rögzítenie. 2./ a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek a személyi jellegű ráfordítással arányosnak kell lennie. 3./ a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével 4./ az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál. 5./ ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni.
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 97 Kb)
  11/ 2004. ( IX.16.) KURD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL Kurd községi Önkormányzat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében valamint az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. Tv. 16.§.(1). bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: (Egységes szerkezetben a 11/ 2004. ( IX.16.) számú rendelettel.) I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) A rendeletet Kurd Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (a továbbiakban: állattartó); b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik; c) a közterületen megvalósuló állattartásra; d) a kóborállatokra. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre. Értelmező rendelkezések 2. § A rendelet alkalmazása szempontjából 1. gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl stb.), a gazdasági haszon céljával tartott vadak (fácán, fürj stb.); 2. Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.); 1./4. és 13. pontját módosította a 11/ 2004. ( IX.16.) számú rendelet 1.§-a. 3. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat; 4. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§-ában meghatározott állat; 5. Vágóállat: a hús-, bőr-, szőrme-és egyéb termékek előállítás céljából tenyésztett és tartott állat; 6. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei; 7. Állattartás: olyan tevékenység, amely az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ; 8. Kis létszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el, értve ez alatt a méhészeti tevékenységet is; (2.sz.melléklet) 9. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 10 baromfi, 1 sertés, melyet legfeljebb 3 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak; 10. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el; 11. Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja; 12. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja; 13. Veszélyes ebnek minősül a Kormány által rendeletben meghatározott, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb. 14. Nagy állat: : ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér 15. Kisállat: : sertés, juh, kecske: 16. egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl 17. Prémes állat: nutria, pézsma, nyérs, nyest 18. Eb-sétáltatás: közterületen - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - minden ebfajtának pórázon és a 30 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése; 19. Eb-futtatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése; 20. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). II. Fejezet Az állattartás közös szabályai 3. § (1) A Kurd Önkormányzat közigazgatási területén állat az 1. mellékletében meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható. Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – szakhatóság egyetértése esetén az előírt védőtávolságok legfeljebb 20%-al csökkenthető. (2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (3) A 2. § 8. pontjában meghatározottaktól (kis létszámú állattartás) eltérő, nagyobb létszámú állatot csak a polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani. 4.§ (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. (4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. 5. §. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatot -különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. 6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 7. §. (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására. 8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. 9. § Oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egészségügyi intézmény 50 méteres körzetében veszélyes és veszélyesnek minősített eb, vadállat, illetve veszélyes állat még ideiglenes jelleggel sem tartható. 10.§. Minden állattartó köteles megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állat részére és egyben gondoskodni arról, hogy állattartása következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. 11.§. Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során e rendeletben - 1. Számú melléklet - meghatározott védőtávolságok betartását figyelembe kell venni. 12. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. (3) A trágyakezeléssel kapcsolatban a közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat be kell tartani. 13. § (1) Belterületen a trágya-és trágyalé tároló aljzatát vízzáró módon kell kiképezni, a trágyatárolót három oldalról zártnak kell lennie, a negyedik nyitott oldala, pedig nem nézhet a szomszédos ingatlan oldalhatára felé. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (2) A híg trágyát zárt rendszerű aknában kell tárolni, és oda zárt rendszeren kell elvezetni. (3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. (4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint – a tároló nagyságától függően – szükség szerint kell gondoskodni., de minimum évente kétszeri alkalommal, tavasszal és ősszel. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (5) A nagyállatok tekintetében alom nélküli, hígtrágyás tartás tilos. Kóborállatokra vonatkozó szabályok 14. § (1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat ezen feladatokat ellátó szervvel kötött megállapodás által gondoskodik. A kóborállat elfogásának és telepre való beszállításának költségét, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltására az Ávt. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak. (3) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni. (4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek ártalmatlanná tételükről intézkedni. III. fejezet Állatbetegségek megelőzése és leküzdése 15. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni. (3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) intézkedik. 16. § (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. (2) Az állati hulladék begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét erre szakosodott szervezettel kell elvégeztetni. (3.) A három hetesnél fiatalabb bárány, gida, malac továbbá egyéb kis állat hulláját az állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával, saját telkén is eláshatja. 17. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli. 18. § Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. 19. § (1) A gyepmesteri telepről állati hullát, hulladékot kiszállítani tilos. Ez alól kivétel az Állati-fehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodás alapján. (2) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását az ezen feladatokkal megbízott szerv végzi. IV. Fejezet Az állattartás különös szabályai Eb tartás 20. § (1) A Kurd Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb három eb és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt estben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a fő-állatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható. 21. §. (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. (2) A ház ( lakás) bejáratán (kapuján) a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Ebet a közös használatú udvaron csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet tartani. 22. § (1) Közterületen az ebet úgy kell sétáltatni, hogy az más emberre veszélyt ne jelentsen. Az állat gazdájának a felelőssége hogy az állat ne támadjon meg senkit. A gazdának kell felelőssége tudatában eldöntenie – az eb fajtájától függően - hogy milyen módon, milyen eszközök (pl.szájkosár) felhasználásával viszi közterületre az állatot. Ebet csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. (2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet (gyalogjárda, park, út stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. 23. § (1) Tilos ebet - a vakvezető eb és a jelző eb kivételével - beengedni vagy bevinni a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe. b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre, c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, d) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét. (2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi. (3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. 24. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. (2) Az eb tulajdonosa (ebtartó) köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az első oltást követően 6 hónapon belül, 3. ezt követően évenként; b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni; c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. d.)A kötelező védőoltásért az eb tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni. e.) A veszettség elleni védőoltás évi egyszeri megszervezéséről a Körjegyzőség, lebonyolításáról az állatorvos gondoskodik. f.) Amennyiben a tulajdonos az ebét nem a Körjegyzőség által megszervezett oltáson oltatja, úgy köteles igazolni a Hivatalnál az oltás tényét. 25. § (1) Az eb tulajdonosa köteles – nyilvántartásba vétel végett – a község Körjegyzőjének 30 napon belül bejelenteni, ha az eb: a./ a három hónapos kort elérte b./ elhullott vagy elveszett d./ új tulajdonoshoz került (2) A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fegyverős erők, a rendőrség által tartott ebekre. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása 26. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 28.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9. §, illetve a 20 -24. §-ra. Macskatartás 27. § (1) Családi házban és udvarán háztartásonként-fajtára való tekintet nélkül három macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (2) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni. (3) A macskatartásra egyebekben a 22.§ (2), illetve a 23. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Méhek tartása 28. § (1) Méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – az erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. A méhkaptárak elhelyezésével kapcsolatosan a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.). MÉM. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. (2) Többlakásos házak udvarán és közös használatú kertben méhészetet létesíteni, fenntartani csak az összes tulajdonos, bérlő hozzájárulásával lehet. (3) Méhészetet közös használatú épülettől, szomszédos ingatlantól négy méter, használatban lévő utakról pedig az út melletti vízelvezető árok, úttól távolabbi szélétől számított tíz méter távolságon túl szabad elhelyezni. Szabálysértés 29. § (1) Szabálysértést követ el - ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik - és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható: a) aki az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéséket megszegi; b) aki a 20. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú ebnél többet tart; c) aki a közterületen illetve közös használatú helyiségben keletkezett állati szilárd ürüléket nem távolítja el haladéktalanul; d) aki a 27. § (1 ) bekezdésében meghatározott számú macskánál többet tart; e) aki az állati hulladékot ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodik; 30. § A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól. IV. Fejezet Záró rendelkezések 31. § (1) Ez a rendelet 2004.október 1-én lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az állattartók a rendelt kihirdetésétől számított 30 napon belül kötelesek - e rendelet 11.-13 §-at kivéve - olyan helyzetet teremteni, hogy a rendelet előírásainak megfeleljenek. (3) Az állattartók a 11 –13 § tekintetében e rendelt kihirdetésétől számított 90 napon belül kötelesek olyan helyzetet teremteni, hogy a rendelet előírásainak megfeleljenek. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik az Ebtartásról szóló 3/2000.(VI.13.)sz. KT valamint az Állattartásról szóló 7/1997.(IX.16.)sz. KT rendeletek. 2004. szeptember 06. Szentpáli Árpádné János Judit polgármester sk. mb.körjegyző sk. A rendelet kihírdetése 2004. szeptember 16. napján megtörtént. Kurd, 2004. 09…16….. nap. János Judit mb.körjegyző Melléklet a 11/2004(.IX…...)sz. Kurd községi Önkormányzati Rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséhez 1.számú melléklet Kisüzemi állattartási védőtávolságok A kisüzemi állattartás céljára szolgáló létesítmény ( istálló, ól, ketrec, zárt kifutó, trágya és trágyalé tároló, építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok A védőtávolságok méterben meghatározva Lakóépülettől egészségügyi, fúrt kúttól szociális élelmezést ásott kúttól nyújtó épülettő ------------- a.) nagyállat és kisállat - 25 állatig 10m 30m 5m - 25 állat felett 15m 50m 10m b.) egyéb kisállat - 200 állatig 6m 30m 5m - 200 állat felett 10m 50m 10m 2.számú melléklet 41/1997.(V.28.) FM.rendelet 1.sz.melléklet 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszám ( mely alatt kis létszámú állattartásnak minősül) nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajtánként legalább: □ Harminc ló, vagy □ Ötven szarvasmarha, vagy □ Kétszáz juh, kecske vagy □ Száz sertés, vagy □ Kettőezer broiler baromfi, vagy □ Ötszáz kifejlett baromfi(tyúkfélék, viziszárnyasok, pulyka stb), vagy □ Ötven strucc, vagy □ Ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését lehetővé teszi.
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 95 Kb)
  Kurd község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007. (11.01.) számú rendelete Az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről Egységes szerkezetben a 13/2009.(IX. 08.) sz. rendelettel. Kurd Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§.(6)bekezdés b./ pontjában, a 16.§-(1) bekezdésében - figyelemmel a 79-80§-aiban foglaltakra - valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.tv. 108-109.§-aiban foglaltak végrehajtására - az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések 1.§. A rendelet hatálya E rendelet hatálya kiterjed: a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); b) mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). II. 2. § Az önkormányzat vagyona (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes. Az önkormányzat – amennyiben vállalkozási tevékenységet végez - vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó vagyon forgalomképes vállalkozói vagyon. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon - amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes lehet -, s amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. (3) Az önkormányzat törzsvagyonának az a vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat – szervei útján – rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni. 3. § Forgalomképtelen törzsvagyon (1) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás nem vezethető rá. 4. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körét a 2. számú melléklet tartalmazza, melyek magában foglalják az ingatlanokat és a rajtuk működő ingó vagyontárgyakat. (2) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére: a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy b) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát a képviselő-testület használatba adja. 5. § Forgalomképes vagyon (1) Forgalomképes vagyon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – mind-azon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe (3.sz. melléklet). (2) A forgalomképes vagyon körébe tartozik a jövedelemszerzés célját szolgáló vállalkozói vagyon is, amely forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll. 6.§. Vagyonnyilvántartás és leltár (1)A vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a nyilvántartásukban átvezetni (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket. (3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlankatasztert körjegyzőség végzi. 7. § Vagyontárgyak minősítése (1) Az önkormányzat tulajdonszerzés esetén, a vagyontárgyat a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselőtestületnek e rendelet alapján be kell sorolni. (2) Az egyes vagyoncsoportok közötti átsorolásról kizárólag a képviselőtestület dönt. III. A vagyongazdálkodás szabályai 8. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. (2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat – szervei útján – rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni. (3) Az önkormányzat amennyiben vállalkozási tevékenységet kíván folytatni azt csak a kötelező feladatainak ellátásának veszélyeztetése nélkül teheti. Kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 9. § ában foglaltak alapján a polgármesterre ruházza át. (5) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (6) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, a körjegyzőség. (7) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (8) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, az önkormányzat költségvetési szervei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaság (ok) útján gondoskodik. 9. § Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása. i) 200 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy vásárlása, értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, j) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft. értékhatár felett. (2) polgármester hatáskörébe tartozik: a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése, b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése, c) 200 000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása . d.) közszolgáltatást biztosító vagyon szabad kapacitásának kihasználása érdekében 1 évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, e) a használatában, kezelésében lévő, 200 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése, vétele, f) A számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése, g) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése, h) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése) polgármester adja meg. 10.§. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. 11.§. Eljárás a tulajdonos képviseletében Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. 12.§. Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) közalapítvány javára. (2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. 13.§. Önkormányzati vagyon társulásba bevitele (1) Az önkormányzat forgalomképes vagyona, s a korlátozottan fogalomképes törzsvagyon körébe sorolt vagyonelemek közül a testület által meghatározott vagyon vihető be a társulásba. (2) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A társulás ingatlanvagyona felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok döntése alapján történik. 14.§. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal (1) Az önkormányzat intézménye részére a képviselőtestület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. (2) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására. (3) Az intézmény a feladatok ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon-tárgyakról, az állományában bekövetkezett változásról folyamatosan mennyiségben és értékben részletező nyilvántartást kötelesek vezetni. (4) Az önkormányzat oktatási, kulturális, egészségügyi, intézményei annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely használatukban van. (5) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat bérbeadás útján az alapfeladat sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. (6) A képviselő-testület felhatalmazza az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására: a/ Az intézmény vezetője a 100.000.Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni. b/ Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra - eseti jelleggel -saját hatáskörében bérleti szerződést köthet. A bérleti szerződés időtartama maximum 1 éves időtartamra szólhat. c/ Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem veszélyezteti és zavarja az alapfeladat ellátását. A bérbeadásból befolyó bevételt az intézmény feladatinak ellátására, működési színvonalának emelésére használhatja fel. d/ Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni. e/ Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti a felújítási előirányzatokat, s bocsátja-e rendelkezésre a felújítási pénzeszközöket. f/Az intézmény megszüntetésére, más intézményhez való hozzácsatolásra kerül sor, minden esetben tényleges leltárfelvétellel kell az átadást alátámasztani. g/ Az önkormányzat intézménye hitelt, pénzkölcsönt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. 15.§. Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás) (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése - az elidegenítést elhatározó döntés alapján - nyilvános pályázati úton történik. A pályázati felhívás közzétételéről a polgármester gondoskodik. Ebben a kiíró a vagyontárggyal kapcsolatos valamennyi lényeges információt köteles közölni. (2) Nem kell pályázatot hirdetni: - ingó vagyontárgy 200.000.- Ft egyedi érték alatt, - mezőgazdasági rendeltetésű területek haszonbérbe adása, illetve a bérlő részére történő elidegenítése esetén. 16. § A vagyon megterhelése (1) Az önkormányzat forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg. (2) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga. 17.§. A közbeszerzési értékhatár alatti beruházások lebonyolítási rendjének szabályozása (1) A beruházó Kurd Község Önkormányzata, lebonyolító a körjegyzőség: a) a képviselőtestület által jóváhagyott önkormányzati beruházásoknál, b) a részben, vagy egészben önkormányzati költségvetésből finanszírozott intézményi beruházások esetében. (2) A beruházó Kurd Községi Önkormányzatának intézménye a közbeszerzési értékhatár alatti saját költségvetésből megvalósuló beruházások esetében. Nem lehet e rendelet megkerülése céljából a beruházást részekre bontani. (3) Az intézmények saját beruházásainak megvalósításához (vállalkozásba adás, műszaki ellenőrzés, átadás-átvétel) kötelesek a körjegyzőség közreműködését kérni. 18. § (1) Az intézmények felhalmozási jellegű kiadást csak jóváhagyott előirányzat esetén végezhetnek. (2) Az intézmények a jóváhagyott felhalmozási jellegű bevételi előirányzatain felüli többletbevételét csak a döntési hatáskörrel rendelkező jóváhagyása után használhatja fel. (3) Az intézményeknek a beszerzésekre vonatkozóan a tárgyévet megelőző évben a költségvetési koncepcióval egyidőben tervet kell benyújtania. (4) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott, vagy megsemmisült, továbbá ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan az intézmény által mellékelt minősítés szerint. (5) A beruházásra vonatkozó rendelkezések, műszaki, hatósági és pénzügyi előírások betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért a beruházó felelős. III. 19.§. Záró rendelkezések (1)E rendelet 2007.11.01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az. Önkormányzat tulajdonáról, vagyonnal való gazdálkodásról szóló 1/1994.(01.20.)KT. Számú, és az azt módosító 9/2001.(X.15.)KT. Számú rendelet hatályát veszti. (2)A rendeleti kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria Polgármester körjegyző Záradék: A módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetése: 2009.IX.08. Hatályba lépésének napja: 2009.IX.08. Horváthné Tóth Valéria körjegyző 3.Melléklet Kurd Község forgalomképes ingatlanjainak kimutatása Helyrajzi szám Területe (m2) Művelési ág Megnevezés Helye Forgalom-képessége 6/0 440 kivett gyógyszertár Szabadság tér Forgalomképes 73/9 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/10 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/11 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/12 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/13 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/14 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/15 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/16 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/18 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/19 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/20 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/21 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 73/22 800 kivett beépítetlen terület Rétköz Forgalomképes 84/2 1636 kivett lakóház, udvar Hunyadi J. u. 45. Forgalomképes 129/0 1486 kivett beépítetlen terület Rózsa Forgalomképes 154/2 1300 kivett lakóház, udvar Hunyadi J. u. 98. Forgalomképes 159/0 1520 kivett beépítetlen terület Hunyadi J. u. 88. Forgalomképes 213/1 1390 kivett orvosi rendelő + lakóh. Hunyadi J. u. 21. Forgalomképes 258/62 700 kivett beépítetlen terület Ifjúság u. (Játszótér) Forgalomképes 270/0 949 kivett üres telek (játszótér) Ifjúság utca Forgalomképes 275/13 785 kivett játszótér (beépítetlen ter.) Ifjúság utcában Forgalomképes 467/3 11444 szántó belterület belterület Forgalomképes 494/0 200 kivett beépítetlen terület Damjanich utcában Forgalomképes 512/2 1247 kivett beépítetlen terület Vörösmarty utcában Forgalomképes 673/0 317 kivett beépítetlen terület zártkert Forgalomképes 674/0 79161 szántó belterület Ifjúság utcával párhuzamosan Forgalomképes 028/11 20000 gyep (rét) külterület Forgalomképes 384/0 1273 kivett Vendégház, szolg. lakás Táncsics tér 2. forgalomképes 82/1 721 kivett felvásárló telep Hunyadi J. u. 47. forgalomképes 030/10 1ha 2218 gyep rét szennyvíztelep megoszt. Petőfi utca vége forgalomképes 030/11 3481 gyep rét megmaradó mg. Terület Petőfi utca vége forgalomképes 2. számú melléklet Kurd Község korlátozottan forgalomképes ingatlanjainak kimutatása Helyrajzi szám Területe (m2) Művelési ág Megnevezés Helye Forgalom-képessége 92/2 486 kivett Orvosi rendelő Kotsis M. u. Korlátozottan forgalomképes 93/0 658 kivett Egészségház, fogorv. rend. Kotsis M. u. Korlátozottan forgalomképes 219/0 771 megszünt lakóház, udvar, gazd. ép. Rákóczi tér beolvadt a 217 hrsz-u ingatlanba 568/3 22751 kivett Sporttelep Felszabadulás utcában Korlátozottan forgalomképes 030/8 4396 gyep, rét szennyvíztelep helye Petőfi utca vége korlátozottan forgalomképes 1.Melléklet Kurd Község forgalomképtelen ingatlanjainak kimutatása Helyrajzi szám Területe (m2) Művelési ág Megnevezés Helye Forgalom-képessége 030/9 1022 út szennyvíztelephez vezető út Petőfi utca vége forgalomképtelen 2/0 685 kivett óvoda Petőfi u. 15. Forgalomképtelen 3/0 785 kivett óvoda Petőfi u. 15. Forgalomképtelen 48/0 331 kivett árok Petőfi utca (végén) és a Kapos között Forgalomképtelen 62 717 kivett közterület Petőfi S. utca Forgalomképtelen 63 1063 kivett közterület Petőfi S. utca Forgalomképtelen 71/0 2523 kivett közterület Petőfi és Hunyadi összekötő út Forgalomképtelen 73/17 2887 kivett út Rétköz Forgalomképtelen 92/3 522 kivett Tűzoltószertár Kotsis M. utca 1. Forgalomképtelen 137/0 994 kivett közterület Rózsa S. utca Forgalomképtelen 153/1 1730 kivett árok Hunyadi J. u. Forgalomképtelen 153/3 2598 kivett közterület Hunyadi J. u. Forgalomképtelen 197/0 1112 kivett út Kotsis M. u. Forgalomképtelen 212/1 601 kivett járda Kotsis M. u. Forgalomképtelen 212/3 726 kivett járda Kotsis M. u. Forgalomképtelen 214/0 3439 kivett Kultúrház Kotsis M. utca 4. Forgalomképtelen 217/0 2253 kivett Általános Iskola Rákóczi tér 6. Forgalomképtelen 218/1 10619 kivett közterület Petőfi S. u. Forgalomképtelen 218/3 6133 kivett közterület Petőfi S. u. Forgalomképtelen 220/1 2910 kivett Sporttelep Művelődési ház mögött Forgalomképtelen 220/2 1089 kivett udvar Iskola hátsó udvar Forgalomképtelen 255/1 6147 kivett közterület Hunyadi J. utca Forgalomképtelen 258/2 846 kivett közterület Ifjúság utca eleje Forgalomképtelen 258/29 5525 kivett közterület Ifjúság utca Forgalomképtelen 267/0 547 kivett út Hunyadi utca mögötti földút Forgalomképtelen 268/0 0 kivett ravatalozó temető Forgalomképtelen 269/3 130 kivett út Hunyadi utcában, Benzinkút mellett Forgalomképtelen 275/3 450 kivett út Ifjúság utca és a … között Forgalomképtelen 275/13 2383 kivett út Ifjúság utca vége Forgalomképtelen 283/17 3073 kivett közterület Ifjúság utca Forgalomképtelen 296/1 6307 kivett út Ady Endre utca Forgalomképtelen 296/3 3462 kivett közterület Ady Endre utca Forgalomképtelen 296/5 3155 kivett közterület Táncsics Mihály tér Forgalomképtelen 315/0 10283 kivett út Ady E. u. és Ifjúság u. között Forgalomképtelen 317/0 2430 kivett földút Ady E. utcáról nyíló földút Forgalomképtelen 376/4/A/2 102 kivett raktár Ady E. u. 30. Forgalomképtelen 376/4/A/3 105 kivett raktár Ady E. u. 30. Forgalomképtelen 412/0 3944 kivett Községháza Petőfi u. 11. Forgalomképtelen 413/1 750 kivett telephely (Községh. Udvar) Petőfi u. 11. Forgalomképtelen 413/2 2564 kivett Általános iskola Petőfi u. 13. Forgalomképtelen 416/0 1075 kivett út Petőfi u. - Szabadság teret összek. járda Forgalomképtelen 417/3 1779 kivett közút Szabadság tér Forgalomképtelen 420/0 705 kivett árok Forgalomképtelen 446/0 540 kivett földút Láz felé közút és vasút között Forgalomképtelen 461/3 288 kivett közpark Kaposhíd mellett, Tüzép előtt Forgalomképtelen 462/1 165 kivett járda Vasútállomás utcájában járda Forgalomképtelen 471/0 696 kivett árok Kapos és a vasút között hátul Forgalomképtelen 472/0 559 kivett út (közút) Forgalomképtelen 491/0 782 kivett út (közút) Forgalomképtelen 492/2 581 kivett út (közút) Forgalomképtelen 495/1 3785 kivett közterület Forgalomképtelen 495/2 3124 kivett közterület Forgalomképtelen 519/0 382 kivett közút Vörösmarty M. utcában Forgalomképtelen 523/0 746 kivett földút hegyoldal Forgalomképtelen 563/0 420 kivett közút hegyoldal Forgalomképtelen 564/0 1826 kivett közterület Széchenyi utca Forgalomképtelen 567/1 622 kivett közpark Forgalomképtelen 568/7 505 kivett közterület Felszabadulás utcában Forgalomképtelen 569/2 15567 kivett közterület Felszabadulás utca Forgalomképtelen 570/0 395 kivett árok Felszabadulás 22.-24. között Forgalomképtelen 613/1 1386 kivett közterület Széchenyi utca Forgalomképtelen 614/2 93 kivett járda Széchenyi utcában Forgalomképtelen 638/0 582 kivett kivett (beépítetlen) terület Felszabadulás utca végén Forgalomképtelen 654/0 1168 kivett út Forgalomképtelen 708/0 1049 zártkert út Forgalomképtelen 715/0 1576 zártkert út Forgalomképtelen 716/0 9730 zártkert árok Forgalomképtelen 747/0 4893 zártkert vízmosás Forgalomképtelen 763/0 4189 zártkert vízmosás Forgalomképtelen 775/0 3804 zártkert vízmosás, erdő Forgalomképtelen 786/0 6668 zártkert út Forgalomképtelen 796/10 418 zártkert út Forgalomképtelen 808/0 1144 zártkert út Forgalomképtelen 823/0 2908 zártkert út Forgalomképtelen 832/0 912 zártkert út Forgalomképtelen 853/0 999 zártkert út (közút) Forgalomképtelen 865/0 4375 zártkert út Forgalomképtelen 866/0 1759 zártkert út Forgalomképtelen 883/0 1139 zártkert út Forgalomképtelen 891/2 116 zártkert erdő Forgalomképtelen 892/0 1986 zártkert út Forgalomképtelen 904/0 2110 zártkert vízmosás Forgalomképtelen 930/0 1458 zártkert út Forgalomképtelen 932/0 1749 zártkert út Forgalomképtelen 951/0 536 zártkert út (közút) hegyoldal Forgalomképtelen 959/0 840 zártkert út Forgalomképtelen 976/0 3723 zártkert út hegyoldal Forgalomképtelen 977/0 480 zártkert út hegyoldal Forgalomképtelen 1000/0 331 zártkert vízmosás hegyoldal Forgalomképtelen 1014/0 10853 zártkert út (közút) hegyoldal Forgalomképtelen 1013/0 1634 zártkert út, erdő hegyoldal Forgalomképtelen 1093/0 260 zártkert út (közút) hegyoldal 1142/2 3280 zártkert út Szeméttelepi út Forgalomképtelen 03/0 2624 külterület út Forgalomképtelen 06/7 7274 külterület út Forgalomképtelen 06/9 7227 külterület út Forgalomképtelen 06/11 6579 külterület út Forgalomképtelen 06/12 4390 külterület út Forgalomképtelen 07/0 5936 külterület út Forgalomképtelen 09/3 9423 külterület út Forgalomképtelen 09/7 8178 külterület út Forgalomképtelen 09/18 6087 külterület út Forgalomképtelen 09/21 6710 külterület út Forgalomképtelen 09/23 2358 külterület út Forgalomképtelen 09/24 2308 külterület út Forgalomképtelen 011 22050 külterület út Forgalomképtelen 013/0 7077 külterület út Forgalomképtelen 014/2 1736 külterület út Forgalomképtelen 014/4 11789 külterület út Forgalomképtelen 014/6 9094 külterület út Forgalomképtelen 014/8 5222 külterület út Forgalomképtelen 015/0 34939 külterület út Forgalomképtelen 021/0 9019 külterület út Forgalomképtelen 027/0 2494 külterület út Forgalomképtelen 030/6 216 külterület út Forgalomképtelen 033/0 3129 külterület út Forgalomképtelen 039/0 1344 külterület út Forgalomképtelen 040/0 5693 külterület árok Forgalomképtelen 044/0 754 külterület út Forgalomképtelen 048/0 1289 külterület út Forgalomképtelen 062/0 1163 külterület árok Forgalomképtelen 066/0 16657 külterület töltés Forgalomképtelen 067/1 6205 külterület út Forgalomképtelen 070/1 2291 külterület árok Forgalomképtelen 070/4 5063 külterület út Forgalomképtelen 070/23 1499 külterület út és árok Forgalomképtelen 072/2 717 külterület árok Forgalomképtelen 083/0 16287 külterület út Forgalomképtelen 085/0 19501 külterület út Forgalomképtelen 0116/0 1534 külterület temető Ún. sütvényi temető Forgalomképtelen
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 39 Kb)
  Kurd Község Önkormányzat Képviselőtestülete 14/2008. (XII.15) számú rendelete a közoktatási intézmény adatszolgáltatásának teljesítéséről Kurd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 15. § (3) bekezdése, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (5) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet célja és hatálya (1) A rendelet célja a közoktatási feladatot ellátó intézmény gazdaságos, törvényes, magasabb szakmai színvonalon történő működtetésének elősegítése. (2) E rendelet hatálya Kurd Község Önkormányzata által Csibrák Községi Önkormányzattal közösen fenntartott közoktatási intézményére terjed ki. 2. § Statisztikai adatszolgáltatás A közoktatási intézmény – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – az önkormányzat számára: a.) országos, területi, helyi közoktatási felmérések teljesítése, b.) állami támogatások igénylése, c.) közoktatási, esélyegyenlőségi tervek elkészítése, d.) pályázati részvétel, e.) önkormányzati döntések előkészítése céljából az intézmény működésével összefüggő statisztikai adatokat szolgáltat. 3. § Személyes adatszolgáltatás A közoktatási intézmény – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – az önkormányzat számára: a.) ösztöndíjra jogosultság megállapítása, b.) tankötelezettség teljesítésének megállapítása, c.) hátrányos helyzet megállapítása, d.) térítési díj és tandíj kedvezményre jogosultság ellenőrzése, e.) szolgáltatások igénybevételére való jogosultság ellenőrzése, f.) társulási és egyéb szerződési kötelezettségek teljesítése, g.) kérelmek elbírálása, h.) fellebbezések elbírálása céljából az óvodai nevelésben, az iskolai oktatásban-nevelésben, kollégiumi nevelésben, alapfokú művészetoktatásban résztvevőkkel összefüggő adatokat szolgáltat. Tervezési, pénzügyi adatszolgáltatás 4. § A közoktatási intézmény – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – az önkormányzat számára: a.) műszaki állapot felmérése, b.) költségvetési, gazdálkodási tervezés, c.) beruházások előkészítése, d.) vagyonfelhasználás ellenőrzése, e.) gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése, f.) pénzügyi, számviteli rend ellenőrzése, g.) foglalkoztatási, munkaügyi előírások betartásának ellenőrzése céljából az intézmény vagyonával, foglalkoztatási, gazdálkodási helyzetével összefüggő adatokat szolgáltat. Adatszolgáltatás teljesítése 5. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett intézmény az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal az önkormányzat által meghatározott módon, teljes körűen, a rendelkezésben meghatározott időpontig és adathordozón, térítésmentesen köteles szolgáltatni. (2) Az intézmény saját szervezete gondoskodik a közoktatási információs rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (3) A magasabb rendű jogszabályban előírt határidőben teljesített adatszolgáltatás teljes dokumentumát egy hitelesített másolati példányban (az adatszolgáltatással egyidejűleg) az önkormányzat számára is köteles megküldeni a párhuzamos adatkérés elkerülése érdekében. (5) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért az adatszolgáltatásra kötelezett intézmény vezetője tartozik felelősséggel, felel az adatszolgáltatás eljárási és tartalmi teljesítéséért. Az adatok kezelése és nyilvántartása 6. § (1) Az adatok kezelésére az intézmény az adatvédelmi szabályok betartásával jogosult. (2) A személyes adatok kezelése során az intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles eljárni. (3) Az adat kezelője a közoktatással összefüggésben szolgáltatott adatra irányuló, külső szerv vagy személy általi megkeresésről az adatszolgáltatást megelőzően köteles Kurd-Csibrák körjegyzőjét tájékoztatni. Záró rendelkezés 7. § E rendelet kihírdetése napján lép hatályba, kihírdetésről a körjegyző gondoskodik. Kurd ,2008-11-22 Szentpáli Árpádné Horváthné Tóth Valéria polgármester körjegyző A rendelet kihírdetése megtörtént. 2008.december 15. Horváthné Tóth Valéria körjegyző
• Hatályos önkormányzati rendeletek ( 51 Kb)
  15/2004.(IX30) Kurd községi Önkormányzat Rendelete a lakás és közcélú létesítményekhez kapcsolódó parkolóhelyek kialakításáról és megváltásáról Kurd község Önkormányzatának Képviselőtestülete a parkolóhelyek iránti igények kielégítése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bek. felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 60. § (5) bek. előírása szerint a 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet 42§.(10) bekezdése (az országos településrendezési és építési követelményekről) előírt parkolóhely létesítése helyi szabályozása érdekében az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya Kurd község közigazgatási területének belterületeire terjed ki. (2) A rendeletet alkalmazni kell minden állandó és ideiglenes jellegű lakó, üdülő és közcélú építmény létesítése, bővítése, átalakítása és rendeltetésének megváltoztatása esetén. (3) E rendelet alkalmazásában közcélú létesítmény: kereskedelmi, vendéglátó, művelődési, sport, nevelési, egészségügyi, ellátó-szolgáltató intézmény, üzem, közhasznú park (arborétum, emlékhely, temető). 2. § E rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket: a) a megváltási díj összegének megállapítása tekintetében Kurd község képviselőtestülete, b) a közterületen létesítendő parkolók engedélyezési eljárásánál az ingatiantulajdonosi jogokat Kurd község Polgármestere gyakorolja. Parkolóhelyek tétesítése 3. § (1)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az 1. sz. mellékletben előírt mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére a) járműtároló épülete(ke)t, b) nem tárolás céljára szolgáló várakozó- (parkoló-) helye(ke)t, c) rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelye(ke)t kell a telken létesíteni. (2) Amennyiben az építési telken a parkolóhely nem biztosítható, az előírt számú parkoló a tervezett létesítménytől számított 500 m távolságon belül a közterületek közlekedésre szánt részén, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részén is megépíthető. A létesítéshez az út kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulása szükséges. (3) A beruházó a parkoló- és rakodóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egyidőben, de legkésőbb a használatbavételi engedély megadásáig köteles megépíteni. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a már meglévő létesítmények - építési, használatbavételi, fennmaradási engedély köteles - bővítése, átalakítása vagy rendeltetési mód változása során is alkalmazni kell, ha az előző állapothoz képest parkolóhelyek, illetve további parkolóhelyek kialakítása szükséges. (5) Több egymás melletti létesítmény részére közös parkolóhely kialakítása is előírható. (6) A biztosítandó parkolóhelyek száma és fajtája az építési engedélyben kerül meghatározásra. (7) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő fal telepítésével kell megoldani. Parkolóhelyek megváltása 4. § (1) Amennyiben a szükséges számú parkolóhelyek nem biztosíthatók (vagy csak részben biztosíthatók) saját telken, közterület közlekedésre szánt területén, vagy közforgalom céljára átadott magánút területén 500 m távolságon belül, a beruházó a hiányként mutatkozó parkolóhelyek számának megfelelő megváltási díjat köteles fizetni. (2) A megváltási díjjal biztosítandó parkolóhelyek számát az építési engedélyben kell meghatározni. (3) A beruházó a megváltási díjat külön megállapodás alapján legkésőbb a használatbavételi engedély benyújtásáig tartozik az önkormányzat költségvetési számlájára befizetni. (4) A befizetendő összeg a megállapítás időpontjában érvényes megváltási díj és a megváltandó parkolóhelyek számának szorzata. (5) A megváltási díj összegét a képviselőtestület minden év március hó 31. napjáig felülvizsgálja. (6) A megváltási díjat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (7) A parkolóhelyek megváltásából befolyó összeget külön kell kezelni, és az a. csak új parkolóhelyek építésére, illetve a meglévő használhatóságára és fenntartására fordítható. b. csak új utak építésére, illetve a meglévő használhatóságának fenntartására fordítható c. A befolyt összeget építés esetében öt éven belül, karbantartás esetén egy éven belül kell felhasználni. Vegyes rendelkezések 5. § (1 } E rendelet 2004. október 1. napj án lép hatályba. (2) A benyújtott, még el nem bírált kérelmeket e rendeletben foglaltak szerint kell elbírálni. Kurd, 2004-09-22. Szentpáli Árpádné sk. János Judit sk. Polgármester mb.körjegyző Kihírdetési záradék: A rendelet 2004. 09. hó 30 nap. kihirdetésre került. János Judit mb.körjegyző 1. sz. melléklet 15/2004.(IX. 30.) számú Rendelethez 1.) Legalább egy személygépkocsi elhelyezési lehetőségéről kell gondoskodni: a) minden lakás és üdülőegység után, b) kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett 14 m2-e, efölött pedig minden megkezdett 30 m' nettó alapterülete után, c) szálláshely szolgáltató épület minden 1,5 vendégszoba egysége után, d) vendéglátó egység fogyasztóterének minden megkezdett 7 m2 nettó alapterülete után ( beleértve a terasz, kerthelyiség területét is ), e) alsó és középfokú nevelési-oktatási épület ( bölcsőde, óvoda, alsó és középfokú iskola ) minden 1,5 foglalkoztatója és / vagy tanterme után, f) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület ( színház, bábszínház, filmszínház, koncert-, hangversenyterem, operaház; cirkusz, varieté stb.) minden megkezdett 7 férőhelye után, g) egyéb művelődési építmények ( múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) főhelyiségeinek minden megkezdett 70 m2 nettó alapterülete után, h) sportépítmény, strand minden 7 férőhelye után, i) igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg ellátó gyógykezelő építmény főhelyiségeinek minden megkezdett 14 m2 nettó alapterülete után, j) egyéb épületek, rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 32 m2 nettó alapterülete után, k) minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális létesítmény (állatkert, növénykert, temető, stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 700 m2-e után. 2.) Az l.) pont szerint kiszámított minden megkezdett 50 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé. 3. )Autóbusz várakozóhelyet kell létesíteni - az 1. ) pontban előírtakon túlmenően - 300 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként minden olyan építményhez, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell [pl. szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (színház, múzeum, cirkusz, szabadidő központ, állatkert, arborétum stb.) kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény, (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb. ) emlékhely stb.] Az ilyen építmények főbejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbusz biztonságos ki és beszállását. 4.)Tehergépkocsi-rakodóhelyről kell gondoskodni minden olyan építmény részére, ahol rendszeres teheráruszállítás szükséges. A rakodóhelyek számát és helyét úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. 2. sz. melléklet A parkolóhely megváltás díja: - személygépkocsi esetén; 200.000,-Ft/db - tehergépkocsi és autóbusz esetén: 500.000,-Ft/db

« Vissza az előző oldalra

Az oldal megtekintéséhez 1024x768 felbontást és Macromedia Flash 7.0 lejátszót javaslunk.

© 2007 Kurd Önkormányzata